Irodalmi Szemle, 1989
1989/2 - FÓRUM - Karol Tomiš: A magyar nemzetiségi irodalom a szocialista Csehszlovákiában
zéséhez. A fiatatl irodalom két antológiával mutatkozott be. Az Oj hajtások 1953-ban jelent meg, verset, kisprózát és irodalomtörténeti írásokat tartalmazott. A másik 1954- ben látott napvilágot Három fiatal költő címen. Mivel a fiatal alkotóknak nem voltak irodalmi tapasztalataik, könnyebben engedtek a szocialista költészetről alkotott leegyszerűsítő elképzeléseknek. Ez az életkorilag és művészileg is heterogén csoport, amelyet az első háború utáni nemzedékként tartanak számon, pozitív művészi eredményeket csak későbbi fejlődése során ért el, amikor Fábry Zoltán kritikai írásainak megjelenése után — Harmadvirágzás; Kevesebb verset — több költészetet (mindkettő 1954-ben látott napvilágot) — tisztázódtak a költészet művésziességének kritériumai. De a sematizmus az olyan gyakorlott szerzőket sem kímélte, mint pl. Egri Viktor. Az ötvenes évek második felében — a cseh és a szlovák irodalomhoz hasonlóan — a szlovákiai magyar irodalom is fokozatosan leküzdi a sematizmust és kijelöli az irodalmi fejlődés eszmeiművészi irányvonalát. A szlovákiai magyar irodalom második korszaka 1958 és 1969 közé esik. 1958-ban jelenik meg az Irodalmi Szemle, amely a nemzetiségi irodalom egyik fő műhelyévé vált. Hasábjain az írók, irodalomtudósok és műfordítók munkásságát tette közkinccsé. Ugyanabban az évben jelentkezik a költők második „nemzedéke” a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában. Közülük Tőzsér Árpád, Cselényi László, Zsélyi Nagy Lajos a nemzetiségi irodalom vezető személyiségei közé sorakoztak fel. A prózaírók új generációja is színre lép: Duba Gyula, Dobos László, Mács József és mások. A változó irodalmi légkörben aktivizálódik néhány idősebb korosztályhoz tartozó szerző is: Csontos Vilmos a parasztélet értékeit megéneklő verseivel, Rácz Olivér, aki addig gyerekeknek írt, művészileg kultivált költészettel és prózával, Ordódy Katalin és Dávid Teréz a jelent és a közelmúltat ábrázoló regényekkel jelentkezik. Egri Viktorhoz további drámaírók csatlakoznak: Dávid Teréz és Lovicsek Béla. Az új nemzedék fellépése a nemzetiségi irodalom rétegződéséhez járult hozzá. Bővült témaválasztása, gazdagodtak művészi eszközei és módszerei. A költészet introvertáltabb, problémaérzékenyebb lett. A lírai alany az élet köznapi jelenségeire irányította figyelmét, nőtt fogékonysága a társadalom etikai problémái iránt. A próza nagyobb figyelmet szentelt az egyes embernek és belső világának, elemezte az egyén morális és érzelmi magatartását a változó világban. A faluról származó értelmiség városi környezetbe való beilleszkedésének problémáját is felvetette. Ezek többnyire olyan témák és problémák voltak, amelyekkel azokban az években a szlovák költészet és próza is foglalkozott. A hatvanas évek első felében kikristályosodott és a költők és prózaírók érdeklődésének középpontjába került a magyar nemzetiségi irodalom sajátos témája: a nemzetiség sorsa a háború utáni évek történelmi fordulópontjaiban. A nemzetiségi irodalom további mennyiségi és minőségi fellendülését az 1970-nel kezdődő és máig tartó harmadik fejlődési szakaszában érte el. Az irodalmi fejlődés sajátos fázisait képviselő három alkotónemzedék fejt ki munkásságot ebben az időszakban. A hetvenes években betetőzték életművüket a két háború közti nemzedék még élő alkotói: Egri Viktor érdemes művész, Szabó Béla, Csontos Vilmos. Folytatta munkásságát Rácz Olivér érdemes művész, Dávid Teréz, Ordódy Katalin és mások. Oj művekkel jelentkeztek a negyvenes évek végén s az ötvenes évek első felében debütálok. Beérik a hatvanas években irodalomba lépő középnemzedék munkássága. A hatvanas évek végén formálódó új nemzedék művészi elképzeléseit két kiadványban mutatja be: a fiatal költők az Egy szemű éjszaka (1970), a fiatal prózaírók a Fekete szél (1972) c. antológiában. Oj életérzésükkel, a neoavantgárd művészi irányzatok és a kísérletezés iránti érzékenységükkel jelentős differenciáló tényezőként hatnak. A költők közül ki kell emelnünk Varga Imrét, Kulcsár Ferencet, Mikola Anikót és Tóth Lászlót. Korban hozzájuk áll közel Varga Erzsébet, aki pozitív értékekből nagy művészi céltudatossággal formálja költészetét. A Fekete szél antológia szerzői közül az irodalmi folyamatokban rendszeresebben vesz részt Bereck József, Kovács Magda, Kövesdi János. A legsikeresebb és legtermékenyebb Grendel Lajos. A nyolcvanas években is folytatódik a tehetségek áramlása a magyar nemzetiségi irodalomba. A Megközelítés (1980) és a Próbaút (1986) c. antológiákban, valamint néhány önálló vers- és prózakötetben jelentkeznek a fiatalok. Az Irodalmi Szemle Holnap rovatában Balla Kálmán értő vezetésével csiszolja tehetségét az írói utánpótlás.
