Irodalmi Szemle, 1989

1989/10 - Dénes György: Aforizmák

Dénes György Aforizmák A politikusok fegyverként használják az érvet, a katonák érvként használ­ják a fegyvert. Ha a világban nem találod a harmóniát, magadban keresd. A régi görögök azt állították: minél jobban hanyatlik a demokrácia, annál több a törvénye. Manapság ezt az aforizmát így aplikálhatnánk: minél jobban hanyatlik a demokrácia, annál több a törvénytelensége. A rosszat is jól kell tudni. Minél jobban szaporítjuk a szót, annál tökéletesebben elrejtjük magunkat. Az események mindig egyféleképpen történnek, de sokféleképpen magya­rázzák. Az egyik embernek a kevés is sok, a másiknak a sok is kevés. Áss kutat a szívedbe, meglátod, milyen szörnyek laknak benne. Az utazás a lélek sivatagán át a legnehezebb. A galaxisok egyre távolodnak egymástól. Akárcsak a népek itt a földön. Ha a szem a lélek tükre volna, sok csalódást elkerülhetnénk. Félénk madár a remény, mindig elrebben közelünkből. Aki megveti a pénzt, az nem a szegények közül való. Az ember a búzamaggal kezdte és az atommagal végzi. Aki a kitüntetések után fut, előbb-utóbb megkapja őket. Ha meg akarod tudni, mennyire édes egy asszony, belé kell harapnod. Minden ember ál-demokrata. Az ingét közelebb érzi magához, mint a kabát­ját. Az egyik ember az eszmének, a másik az eszméből él. Veszedelmesek azok az emberek, akik az eszme szolgálatában embertársai­kat is képesek feláldozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom