Irodalmi Szemle, 1989
1989/10 - Kulcsár Ferenc: Töltőtollászkodás (vers)
Kulcsár Ferenc T öltőtollászkodás Mottó: Ha Valakinek ez tetszene, mi tetszene vajon Senkinek? TANÁCS KÖLTŐKNEK Tartsd be, ahogy illendő, a cezúrát, de azért csak faragd élesre a ceruzát, hisz eltöröltük, hála, a cenzúrát. KIEBRUDALÁS Le is út, fel is út: elme-hecc, elmehetsz! IJEDELEM A relatív iszonyában dolgozom: jaj, vagyok hányan? ANYAFAGGATÖ Miért eteted? Miért élteted? Miért altatod? Miért áltatod? VÁLASZTÁS Nézek a naprendszerre s a rendszerre. S most is, mint mindig rendszerint, elképzelem magam egy rend szerint. FOTÓ Ő, aki a homlokára így mutat föl: eme nemlét, s fölforrósul ama ország. És utasítja szinte csecsemő szintre. HATFA Jártam egykor Hatfán. Otthagytam mind a hat fán sóhajom és leheletem, könnyű képzeletem. Azóta biztos megfogant, mi ott belőlem elsuhant. S zöldell most mind a hat fán, ki akkor voltam Hatfán. EGY KRITIKUSRA A butaság bogáncsa lágyan szúr persze: bájos a gáncsa s odvas a mersze. ÁLMOK Rémálmom: rémállam. Vágyálmom: vágyállam. FIGYELMEZTETŐ Ki felettébb komoly, megeszi a moly, s rágni kezdi keze-lába gerendáit a szú, annak, aki felettébb szomorú.
