Irodalmi Szemle, 1988
1988/1 - BESZÉLŐ MÚLT - Tok Béla: A komáromi Jókai Egyesület (1912—1945) II.
BESZÉLŐ M Ű L f 69 sületek Szövetségének létrehozásával történt kísérlet, ez azonban érdemleges munkát nem fejtett ki. 1936 áprilisában a fiatal Kisebbségi Társaság hasonló akciót kezdeményezett Tavaszi Parlament címen, amely világnézeti különbség nélkül az összes magyar kultúrszervezeteket évenként kongresszusra akarta egybegyűjteni, s így lassanként kialakítani a rendszeres, szervezett magyar kulturális munka irányító szervét. Az első Tavaszi Parlamentben (amely 1936. április 18-án ült össze Érsekújváron) még az a felfogás uralkodott, hogy az elvi különbségek ellenére a magyar kultúra kérdésében lehetséges, sőt szükséges az együttműködés. A tanácskozáson a jobb- és baloldali társaságok egyaránt megjelentek, különösen a szlovákiai magyar kultúra fiatalabb irányítóival képviselve. Jelentkezett mint új szín a szociáldemokrata munkásság több szerve is. De a legérdekesebb és a legjellegzetesebb az volt, hogy épp a vezető egyesületek (Kazinczy Társaság, Masaryk Akadémia és a Jókai Egyesület) maradtak távol a tanácskozásoktól. A Komáromi Lapok nem késett a véleménynyilvánítással: „. .. A Kisebbségi Társaság (amely a Tavaszi Parlamentet szervezte) csak akkor fogja igazán teljesíteni feladatát, ha a napi politikától távol, s a kis küzdelmek zajától messze, csakis a magyar kisebbség helyzetének őszinte feltárására szánja idejét, valamint munkakedvét, anélkül persze, hogy bizonyos emigráns körök befolyásolnák munkájában.”71 1936 novemberében újabb kísérlet történt a kassai kultúregyletek jóvoltából. Az SZMKE, a PrMKE (Podkarpatskárusi Magyar Kultúregylet], a Csehszlovákiai Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Színpártoló Egyesület, a Kárpátaljai Színházi Szövetkezet, a Dalosszövetség, az Irodalmi Szövetség, a Kazinczy Lapkiadó Szövetkezet, a magyar ifjúság diákjóléti szerveit gondozó Mensa Academica Egyesület és a magyar sportegyesületek központi szerve, a Csehszlovákiái Magyar Testnevelő Szövetség küldötteit ankétra hívták össze. Ezek kijelentették, hogy állandó jellegű közös bizottságot állítanak fel, amelynek feladata a magyar kultúra központi irányítása lesz.72 Az Érsekújvárott kezdeményezett Tavaszi Parlament téli ciklusa Komáromban, a Jókai Egyesület kultúrházában 1936. december 6-án vette kezdetét. A tanácskozáson a progresszív baloldal feltűnően nagyszámban képviseltette magát, ifj. Alapy Gyula az Alkotás nevében, Ferencz László a Magyar Fiatalok Szövetsége és a Munkásakadémiák, s Nagy Márton festőművész a szovjetbarátok nevében mondott üdvözlő beszédet. Ifj. Alapy Gyula előadást is tartott (Tervszerű magyar kultúrmunkaj. Felolvasták Fabry Zoltán levelét is, amelyben az európai kultúra válságáról s a jövő útjairól nyilatkozott. A Komáromi Lapok megállapítása szerint a megbeszéléseken észrevehető volt a nyugtalanság amiatt, hogy a szlovensz- kói magyar vezető kultúrszervezetek boj- kottálták az akciót, illetve távolmaradtak a tanácskozásoktól. A Parlament viszont bátran kimondta, hogy nem veszi provoká- lásnak az ún. jobboldal elmaradását, ellenben kész együttműködni vele később is.73 A második Tavaszi Parlament deklarációt fogadott el. Eszerint a magyar kultúra szellemi, demokratikus és humanista tradícióihoz híven helyesnek és szükségesnek tartja a független kisebbségi kulturális vitafórum (a Tavaszi Parlament) fenntartását azzal, hogy ez a szlovenszkói magyarság demokratikus kultúrfóruma, amely szabad megnyilatkozási és tárgyalási helye marad mindazoknak, akik a magyar kultúra ügyét megtárgyalni óhajtják.74 Magában Komáromban néhány fiatalember úgy érezte, hogy városuknak szüksége volna egy önálló ifjúsági kulturális egyesületre, amely függetlenül minden külső kényszertől, a saját erejére támaszkodva, a maga módján venné ki részét a kulturális tevékenységből. A cél éppen az volt, hogy a város fiatalsága egy ilyen egyesület keretében olyan munkaterülethez jusson, ahol nyugodtan és önzetlenül dolgozhat, mert tudja, hogy az alkotás, amelyben részt vesz, nem irányul más csoportok érdekei ellen. Az új, baloldali egyesülés, az Alkotás ellen (amely 1936 őszén a városházán alakult meg, s egyik vezetője ifj. Alapy Gyula volt) a Jókai Egyesület nem akart nyilvános fellépést kezdeményezni, de ellenszenvét sem rejtette véka alá. Valószínűleg egyik vezetője sugallta a Komáromi Lapoknak a következő sorok közlését: „Azért, hogy eggyel több egyesület legyen Komáromban, s ezzel gyengítsük a többit, igazán helytelen az Alkotás létrehozása. De meg kell igazán mondanunk azt is, hogy az ilyen szervezkedés könnnyen a magyar társadalom megbontására vezethet.”75
