Irodalmi Szemle, 1988

1988/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel Második rész

518 47 A békeszerződések rendelkezései az állam­polgársággal kapcsolatban: a verseailles-i {217/1921 Sb.) 84—85. cikkelye, a Saint- Germain-en-Laye-1 (507/1921 Sb.) 70—82. cikkelye, a trianoni (102/1922 Sb.) 61—66. cikkelye. Megkötöttséget az 1910. január 1-jével szerzett Illetőség esetében a Saint-Germain- en-Laye-1 békeszerződés 62. cikkelye tar­talmaz. Ezek rendelkezéseit átvetítették a 236/1920 Sb. sz. alkotmánytörvény 1. íj­ába. Az állampolgárság kérdésével függ még össze a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Csehszlovákia között Salnt-Germaln-en- -Laye-ben 1919. szeptember 10-én aláírt szerződés (508/1921 Sb.) 1— 6. cikkelye. Csehszlovákia az 1. cikkelyben kötelezte magát, hogy a 3. és a 8. cikkelyben fog­laltakat alaptörvényként Ismeri el (ezek közül a 3., a 4., az 5. és a 6. cikkely érin­ti közvetlenül az állampolgárság ügyét). Az említett alaptörvény 9. §-ának vég­rehajtására a kormány rendeletet adott ki (a 601/1920 Sb. sz. kormányrendelet), amellyel az állampolgárság iránti kérel­mek beadásának határidejét 1921. decem­ber 31-ei időpontban állapította meg, és szabályozta az elintézés módját. Még rész­letesebb utasítást tartalmaz a belügymi­niszter 1920. november 13-al 71.130—7. sz. utasítása (Véstník min. vnitra, 1920, 475. 1.). 48 A trianoni békeszerződés (102/1922 Sb.) 62. cikkelye az eredeti francia szöveg sze­rint: „Nonobstant la disposition de l’article 61, les personnes qui ont obtenu l’lndigé- nat posterleurement au 1-er janvier 1910 dans un territoire transféré ä l’État ser- be-croate-slovéne ou ä l’État tchécoslova- que en vertu du présent Traité, n’acquer- ront la nationalité serbe-croate-slovéne ou tchéco-slovaque qu’á la condition d’en ob- tenir l’autorisation de l’État serbe-croate- -slovéne ou de l’État tchéco-slovaque, selon les cas. Si l’autorisation vlsée ä ľ alinéa précé- dent n’est pás demandée ou est refusée, les íntéressés acqueront de plein droit la nationalité de l’État exerjant la souverai- neté sur le territoire dans lequel lls avaient précédemment leur indigénat.” — Sbírka ..., 1922. évf., 29. rész, 345. 1. 49 Az említett alkotmánytörvény (az 1920. április 9-ei 236/1920 Sb. sz.) 9. §-ának vég­rehajtására kiadott 601/1920 Sb. sz. kor­mányrendelet 1. §-a szerint a kérelmek beadásának határideje 1921. december 31- ére módosult. 50 Ebből az áldatlan helyzetből a kiutat a kompromisszumot tartalmazó 1926. július l-jel 152. sz. alkotmánytörvény jelentette, amely 1926. augusztus 7-én lépett hatály­ba. Ezzel függ össze a belügyminiszter 1926. augusztus 7-1 52.578—21. sz. körleve­le (Véstník min. vnitra, 1926, ,379. 1.) és az 1926. december 31-el 69.099—21. sz. kör­levele (Véstník min. vnitra, 1927, 49. 1.). 51 Československá Štatistika. Svazek 9. Rada VI. (Séítánf lldu. Sešit 1). Séítání Ildu v republice Československé ze dne 15. úno- ra 1921. I. Dfl. Praha 1924, 83. 1.; Svazek 98. Rada VI. (Sőítání lldu. Sešit 7). Séítání lldu v republice Československé ze dne 1. p. oslnce 1930. Dll I. Praha 1934, 80. 1. 52 Československá štatistika. Svazek 9 ......... 7 7" 1.; Svazek 98____, 80. 1. 5 3 Československá Štatistika. Svazek 9......... 8 2. 1.; Svazek 98......... 69. 1. 5 4 Československá Štatistika. Svazek 9. ... tab. 59. 55 Československá štatistika. Svazek 98......... tab. 4. 56 A Saint-Germain-en-Laye-ben 1919. szeptem­ber 10-én aláírt kisebbségi szerződés (508/1921 Sb.) 6. cikkelyének (eredeti) francia nyelvű szövege: „La nationalité tchéco-slovaque sera acqulse de plein droit, par le seul fait de la naissance sur le territoire tchéco-slovaque, ä toute per- sonne ne pouvant se prévaloir d’une autre nationalité de naissance.” — Sbírka ..., 1921. évf., 134. rész, 2306. 1. 57 A belügyminisztérium körlevelét közli: Véstník ministerstva vnitra. XIII. évf., 1. 1. 58 Az állami himnusszal összefüggő előbbi rendelkezések: a nemzetvédelmi miniszté­rium 1918. december 13-ai 4580/pres. sz. rendelete (Vestník min. nár. obrany, 1918, dec. 21. 3. sz.); az oktatási és népművelési minisztérium 1919. május 16-ai 19.960 sz. rendelete; a belügyminisztérium prezldiu- mának 1919. aug. 13-ai 6950 sz. rendelete; a csehszlovák kormány 1920. évi 19.300 sz. határozata; az oktatási és népművelési minisztérium pozsonyi iskolaügyi referá­lásának 1921. febr. 9-el 4949/1. sz. rendele­te (Véstník min. školství a národní osve­ty. I. évf., 136. 1.); az említett oktatásügyi orgánum 1921. okt. 19-ei 2613/pres. sz. ren­delete (Véstník mín. škôl. a nár. osvety. III. évf., 553. 1.); majd később a nemzet- védelmi minisztérium 1927. jan. 11-ei 6815. sz. rendelete. — Peška, Zdenék: 1. m., 948. 1. 59 A kormányjavaslat indokolása (Vlád. návrh Nár. shrom. é. 1773/1919). — Peška, Zde- nék: 1. m., 916—918. 1. 60 A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságá­nak jelentése (Zpráva výb. üst. Nár. shrom., é. 2659/1920). — Tartalmazza: Peš­ka, Zdenék: i. m., 917—918. I. Az 1920. évi 252. sz. törvényt részben módosította az 1936. okt. 21-ei 269. sz. tör­vény (a lobogó, a jelképek és egyéb szim­bólumok használatáról). 61 Az 1920. április 15-ei 316. sz. törvény vég­rehajtási rendelete!: az 1920. május 4-ei 345. sz. kormányrendelet (az első végre­hajtási rendelet) és az 1922. április 22-ei

Next

/
Oldalképek
Tartalom