Irodalmi Szemle, 1988

1988/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel Második rész

517

JEGYZETEK

40 A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1932. február 4-ei 1512 (Bohuslav, adm. 9643) sz. határozata értelmében Idegennek kell tekinteni mindenkit, aki nem csehszlovák állampolgár, függetlenül attól, hogy polgára-e valamely Idegen államnak, vagy egyáltalán nincs állampolgársága.

41 A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1928. szeptember 25-ei 25944 (Bohusl. adm. 7442) sz. döntvénye.

42 Az állampolgárság jogi intézményének szabályozására a történeti Magyarországon, tehát a mai Szlovákia területén is, az 1844. évi országgyűlésen történt az első kísérlet, amikor honosítási javaslat kidolgozásával bízták meg Szemere Bertalant és Ghiczy Kálmánt. Nem lett belőle törvény. Később, 1848. január 27-én tárgyalta az országgyűlés a Szentkirályi Móric által készített javaslatot. A főrendek ellenállása következtében ez sem vált törvénnyé. A kérdést átfogóan szabályozó első törvény az 1879: L. t. c. — Beér—Kovács—Száméi: 1. m.,

184—185. 1.

43 Az egykori Cseh Királyság és a Birodalmi Tanácsban képviselt tartományok területén hatályban volt jogszabályok, amelyek az állampolgárság megszerzését és elvesztését szabályozták: az Általános Polgári Törvénykönyv 28—32. §-a [kihirdetve 1811. június 1-jén); az Udvari Kancellária 1814. november 5-ei 1108. sz. dekrétuma (Sbírka zákonú soudních); az Udvari Kancellária 1828. április 15-ei 2338. sz. dekrétuma (Sbírka zákonü soudnich); az Udvari Kancellária 1829. március 6-ai 2402. sz. dekrétuma (a cseh nyelvű Sbírka 11. része); az 1832. március 24-ei 2557. sz. kivándorlási pátens (Sbírka zákonű soudních); az Udvari Kancellária 1832. augusztus 30-ai dekrétuma (Sbírka zákonü soudních); az Udvari Kancellária 1833. január 26-ai 2557. sz. dekrétuma (Sbírka zákonű soudních); az Udvari Kancellária 1833. március 1-jei 2597. sz. dekrétuma (Sbírka zákonű politických); az 1859. október 27-ei 196. sz. miniszteri rendelet (Ríš. zák.); az 1860. április 27-ei 108. sz. császári rendelet (Ríš. zák.). Ezeknek a jogszabályoknak a többsége megtalálható Zlábek—Verner: Štátni občanství a domovské právo v republi- ce Československé c. gyűjteményében. Praha 1923, VI. kötet.

Szlovákia területén az államfordulat időpontjában az 1879. évi L. törvénycikk volt hatályban (a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről). — Magyar- ország hatályos törvényei. Budapest 1943, 189—200. L; Peška, Zdenék: i. m., 806. 1.

44 Ezt a gyakorlatot átvette a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság két határozata, mégpedig az 1921. december 15-ei 16.748 (Bohuslav, adm. 1065) és az 1923. június 30-ai

11.606 (Bohuslav, adm. 2588) sz. határozata. Az első hivatkozik az 1863. december 3-ai 105. sz. birodalmi törvény 2. §-ára, amely szerint csak állampolgár szerezhet illetőséget valamely községben, és minden állampolgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia. Az első csehszlovák törvény szerint az állampolgár fogalmat csehszlovák állampolgárként kell értelmezni. Az utóbbi szerint az osztrák állam- polgárság 1918. október 28-ával megszűnt minden csehszlovák állampolgár számára. — Magyar Törvénytár. 1884—1886. évi tör- vényczikkek. Budapest 1897, 406. 1.

45 További jogszabályok, amelyek összefüggenek az állampolgárságról szóló törvénynyel: az 1920. június 19-ei 193. sz. védelmi törvény, az 1922. február 15-ei 71. sz. törvény (a kivándorlásról), az állampolgársági igazolványokról szóló 1926. december 15-ei 225. sz. belügyminiszteri hirdetmény (Sb.), a Csehszlovákia és az Amerikai Egyesült Államok között 1928. július 16-án létrejött szerződés a naturalizációról (169/1928 Sb.) és az 1930. április 29-ei törvény, amellyel az előbbi szerződést végrehajtották [60/1930 Sb.), a belügyminiszter 1926. április 30-ai 30.200—21. sz. körlevele (Véstník min. vnitra, 1926, 297. 1.); a belügyminiszter 1926. március 1-jei 14.299—21. sz. körlevele (Véstník min. vnitra, 1926, 173. 1.], a belügyminiszter 1922. február 16-ai 10.660—7. sz. körlevele (Véstník min. vnitra, 1922, 41. 1.), a belügyminiszter 1922. június 13-ai 44.883—7. sz. körlevele, a belügyminiszter 1920. november 13-ai 71.130—7. sz. utasítása (Véstník min. vnitra, 1920, 475. 1); az 1921. április 14-ei 160. sz. kormányrendelet (az opciós határidő meghosszabbításáról, Sb. 1921); az 1926. július 1-jei 152. sz. alkotmánytörvény (a csehszlovák állampolgárság megadásáról némely személynek); a belügyminiszter 1926. december 31-ei 69.099—21. sz. körlevele (Véstník min. vnitra, 1927, 49. 1.), illetve azok a jogszabályok, amelyek Tésín, Árva és a Szepes- ség lakosságának állampolgárságával kapcsolatosak: az 1924. december 18-ai 20. sž. kormányhirdetmény, a Csehszlovákia és Lengyelország között Varsóban 1925. április 23-án megkötött szerződés (56/1926 Sb.), a Csehszlovákia és Ausztria között 1920. június 7-én Brünnben az állampolgárságról és a kisebbségvédelemről aláírt szerződés (107/1921 Sb.) és a Németországgal 1920. június 29-én Prágában az állam- polgárságról aláírt szerződés (308/1922 Sb.). — Peška, Zdenék: i. m., 807—915. 1.; Sbírka zákonű, 1920. évf., XLVI. rész, 527—529. 1.

46 Vö.: Cseh-szlovák törvények és rendeletek gyűjteménye. 1920. évf. Szerkeszti, magyarra fordítja és jegyzetekkel kíséri: Dr. Pálesch Ervin, Prešov (Eperjes) 1921, 56.1.