Irodalmi Szemle, 1988

1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Második rész)

966 Az államfordulat napját, 1918. október 28-át az 1919. október 14-1 555. számú tör­vény állami ünnepnappá nyilvánította, majd a többi ünnep- és emléknappal együtt az 1925. április 3-i 65. számú törvény hagy­ta jóvá. Károly császár nevének kezdőbetűje („K”) a közös hadsereg katonáinak sapkarózsáin volt látható. Katonai zsargonban „Karlík”, „Karlíčky” (My tady pálime Frantlky a Karlíky. Vrba) — Vö.: Príruční slovník ja­zyka českého. Díl II. Praha 1937—1938, 68. old. 29 A prágai Obecní dúm (Községháza] sze­cessziós épülete az első világháború előtt épült azon a helyen, ahol száz éven át a cseh királyok palotája állt (a IV. Vencel és II. Ulászló uralkodása közti időszakban). Ebben halt meg 1471d)en Podjebrad György király. — A „Kde domov műj?” c. költe­ményt 1834-ben írta Josef Kajetán Xyl. Ké­sőbb nemzeti, majd a „prevrat” után állami himnusszá vált. — Vö.: Národní shromáž- déní československé v prvním roce . .., 34—37. old.; Národní shromáždéní Repub­liky československé v prvém desítiletí. Vy­dalo Predsedníctvo poslanecké snemovny a Predsedníctvo senátu. Praha 1928, 8—9. old.; Soukup, František: 1. m., 1004—1008., 1020—1025., 1030—1031. old.; Szombathy Viktor: Csehszlovákia. Második, javított ki­adás. Budapest 1976, 744. old. 30 Bécsben, az alsó-ausztriai tartománygyűlés székházéban a Relchsrat német nemzetiségű képviselőiből 1918. október 21-én megala­kult a Német-Osztrák Állam („Dér Staat Deutschösterreich”) ideiglenes nemzetgyű­lése. Ez a német-osztrák állam szerves ré­szének tartotta Csehország, Morvaország és Szilézia németlakta területeit is. A köz- társasági államformát november 12-én prok- lamálta (5. sz. törvény). A négy tartomány területet járások és helységek szerint tartalmazza az 1918. november 30-i végre­hajtási rendelet. November 22-én az ideig­lenes Nemzetgyűlés törvényt fogadott el, amellyel minden németlakta járást, köztük három nagyvárost (Brno, Jihlava, Olomo­uc) az osztrák birodalom részévé nyilvá­nított. Ennek a végrehajtási rendelete no­vember 30-án jelent meg a hivatalos lap­ban. — Vö.: Staatsgesetzblatt für den Staat Deutschösterreich, 1918. november 15.; uo. november 22.; Vanéček, Václav: i. m., 400. old.; Dejiny štátu a práva . . ., 73. old.; Národní shromáždéní Republiky . .., 33—41. old.; Soukup, František: i. m., 1153. old.; Siklós András: Magyarország 1918/1919. Bu­dapest 1978, 93—97. old. 31 Az oroszországi események hatására 1918 tavaszán megélénkült a politikai élet a szlo­vákok lakta vidéken is. Ez a politikai meg­mozdulás végül a szlovák nemzet közös szervének, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a megalakulásához vezetett. E nemzeti orgá­numnak a létrehozását a Szlovák Nemzeti Párt május végén indítványozta. A szlovák­ság politikai képviselői szeptember 12-én jöttek össze, s szükebb körű értekezletet tartottak. Ezen megegyeztek, hogy mega­lakítják a Szlovák Nemzeti Tanácsot. Az értekezlet eredményeként javaslat szüle­tett annak politikai és személyi összetéte­lére és a megalakításával összefüggő szer­vezési intézkedésekre. A történelmi aktus­ra 1918. október 30-án került sor Turó,- szentmártonban, a Tátra Bank épületének csarnokában. A Szlovák Nemzeti Tanács tagjainak a száma 76, a végrehajtó bizott­ságé 20 volt. A Szlovák Nemzet Deklarációja (Mártont Deklaráció) 1. pontjának szlovák nyelvű szövege: „Národná Rada československého náro­da v Uhorsku obydleného osvedčuje: 1. Slovenský národ je čiastka i rečove i kultúrno-historicky jednotného česko-slo- venského národa. Na všetkých kultúrnych bojoch, ktoré viedol český národ a ktoré ho urobily známym na celom svete, mala účasť i slovenská vetev.” A Szlovák Nemzeti Tanács a további hó­napok során, egészen a formális feloszla­tásáig nem fejtett ki tevékenységet. A Szlo­vákia igazgatásával megbízott teljhatalmú miniszter, Vavro Srobár oszlatta fel 1919. január 8-i 6/1919/272/1919. adm./O. v. számú rendeletével (a szlovák nemzeti tanács és bizottságok feloszlatásáról; hatályba lépett 1919. január 23-án). Alig három hónapig lé­tezett a Tanács. Jogutódja a Szlovák Kép­viselők Klubja volt. — Vö.: Národní shro- máždéní československé v prvním roce . .., 36—40. old.; Z prameňov našich dejín. 2. vydanie, Bratislava 1974, 248. old. és a 18. számú melléklet; Dejiny štátu a práva . . ., 53., 740—745. old.; Úradné noviny, I. évf. 1919. 2. szám, 2. old.; Národní shromáždé- ní Republiky . . ., 34., 40—41. old.; Laco, Ka­rol: i. m., 129. old. (41. számú jegyzet J. 32 A szövetséges és társult főhatalmak és Né­metország képviselői által 1919. június 28- án Versailles-ben aláírt békeszerződés 232. cikkelyének 2. bekezdése francia nyelven: „Les Gouvernements alliés et associés exi­gent toutefois, et l’AUemagne en prend l’engagement, que soient réparés tous 'es dommages cousés ä la population civi'e de chacune des Poulssances alliées et associées et ä ses biens, pendant la pério- de oü cette Pouissance a été en état de belligérence avec l’Allemagne, par ladite agression par térré, par mer et par les airs, et, d’une faqon générale, tous les dommages tels, qu’ils sont définis ä l’An- nexe I ci-jointe.” A békeszerződést 1921- ben 217. számmal hirdették ki a Törvények és Rendeletek Tárában. — Vö.: Sbírka zá- konú . . ., 53. rész, 728—730. old.; továbbá Weyr, František: Ostava ČSR (Českoslo­venská vlastivSda. Díl V. Štát. Praha 1931,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom