Irodalmi Szemle, 1988

1988/8 - NAPLÓ - Rákos Péter: Egy Komenský-dolgozat mellékhajtásai

926 egykori tanára is működött akkortájt, Alsted és Piscator, azonfelül Bisterfeld professzor, aki különösen szorgalmazta Comenius Patakra jövetelét; de még in­kább magyar puritánus hívei, az Angliát, Németalföldet megjárt Tolnai Dali János, nemkülönben a trencsénmegyei Klobusicz- ky (vagy Klobusický) András, aki ily szép szavakkal kommendálta Comeniust az ifjú Zsigmondnak: „Kegyelmes uram, Comenius uram oda megyen nagyságodhoz, kérem alázatosan nagyságodat, mutassa kegyel­mes akaratját hozzá és ha lehet, condu- cálja nagyságod oda; bezzeg úgy tudom, floreálna pataki oskola, hogyha az meg­lehetne.” Megszületett hát indulásul az „Illustris patakinae scholae idea”, „A nagyfényű pa­taki Tskola tervezete”, ahogyan azt Ko- menský megálmodta, hogy „Latiumot a Ti- beris partjáról a Bodrog mellé varázsolja”. („Bodrogparti Athén”-nek is mondották valaha Sárospatakot, ábrándos iróniával.) Mosolyoghatunk, de ez azért mégis vala­mi: az ősi scholának már akkor is olyan rangú diákjai voltak, mint Gyöngyösi Ist­ván vagy Eliáš Ladiver, utóbb pedig Bes- serfyei György, Kazinczy Ferenc, Teleki László, Kossuth Lajos, Tompa Mihály, Mó­ricz Zsigmond. Mint Ján Kvacala, Komen­ský első jelentős monográfusa s utána má­sok is megállapították, Sárospatak adta meg Comeniusnak, életében először, a nagy pedagógiai kísérlet lehetőségét. Két­ségtelen, hogy amit a gyakorlatban való­ra válthatott, csupán egy töredéke annak, amit tervezett. De egy kísérlet értékét nemcsak az eredménnyel mérjük, a tanul­sággal is. Komenský pataki erőfeszítései során példásan megmutatkozott a pedagó­giai folyamatok mindenkori dialektikája: a tananyag terjedelmének, a taneszközök­nek, a tantermeknek, a tanulmányi Idő tartamának, a végzett hallgatók érvényesü­lésének bonyolult kölcsönös összefüggései. Máig tartó érvénnyel. Nem lehet megha­tottság nélkül olvasni azokat az utasításo­kat, amelyeket külön-külön, levelekben osztogat az első, a második és a harmadik osztály tanítójának, képmutatás nélkül s meggyőzően mindegyiküket a legki­válóbbnak nevezve, mert sajátos fel­adata megoldására a legalkalmasabb­nak. Kisebb-nagyobb módosításokkal ma is érvényes az a mérleg, amelyet Szombathy János nyomán Rácz Lajos kö­zöl említett könyvében. E szerint Come­nius behozta Patakra a tanításnak és a tanulásnak a réginél könnyebb módját, há­rom latin osztályt állított fel, az osztályok számára tankönyveket írt, pallérozott er­kölcsi műveltséget követelt, behozta az is­kolai színjátékokat, fölszereltette és mun­kába állíttatta a nyomdát, jelentősen gya­rapította a könyvtárt, új tantermeket ren- deztetett be, rendet hozott be a tanév meg­kezdésében és a szünidők tartásában, a tankönyvek behozatala által megszüntette ,,a kompendiumoknak időrabló másolását”, behozta a felső tanfolyam tanárainak pro­fesszor névvel való nevezését. Ennyit egy iskoláért, négy évig, négy év alatt! Öt ma­gát sokszor elkeserítették a kompromisz- szumok, melyekre rákényszerült, az utó­kor másképp mérlegel. S mikor Pataktól búcsúzott, hívei és tisztelői, kollégái és ta­nítványai népes gyülekezete kísérte a vá­ros határáig; noha távozási szándéka ek­kor már megmásíthatatlan volt, Patak ma­rasztalta. Utolsó pataki fegyverténye a Schola Ludus megvalósítása volt. Milada Blekastad szerint Komenský pedagógiai törekvéseinek csúcsára ért Magyarorszá­gon. Itt nemcsak az iskola vált játékká, hanem a játék egy egész nemzet iskolájá­vá. S Pataktól való megválása után is, amikor a lengyelországi Lesnót, hol mű­ködött, tűzvész pusztíotta el, még egyszer segítő kéz nyúl felé Patakról: Zsuzsanna fejedelemasszony nemcsak neki és csa­ládjának, de a cseh testvérek egész lesnói községének menedéket kínál Patakon. De nemcsak az teszi fényessé életének ezt a szakaszát, amit Patakon Patakért tett. Fő művel egész sorát, köztük a leg­híresebbet „A látható világ”-ot, az Orbis Pictust is itt alkotta meg, „boldog termé­kenységgel”, ahogyan a cseh tudomány mai képviselői ezt a korszakát többnyire értékelik; s későbbi nagy művei, életműve kiteljesedése az amszterdami korszakban el sem volna képzelhető a pataki tapasz­talatok nélkül. Amszterdami munkássága Patak szürete. Magyarokról magyaroknak Bizonyos, hogy volt Komenský és a ma­gyarok viszonyában valami, ami sajátosan is megkülönbözteti ezt az időszakot a más nemzeteknél átéltektől. Ez az ország, s benne a kis Sárospatak nem mérkőzhetett fejlettség, kultúra tekintetében a Komen­ský által már megismert nyugati országok­kal, Angliával, Hollandiával, de még csak nem is volt szláv föld, mint Lesno. Elma­radt, lényegesen, az elveszett haza, a né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom