Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - NAPLÓ - Rákos Péter: Egy Komenský-dolgozat mellékhajtásai
NAPLÓ R ÁKOS PÉTER Egy Komenský-dolgozat mellékhajtásai írásunk indítéka. S hogy miért „mellékhajtás”? A prágai Károly Egyetem már jó korán elkezdett készülődni a közelgő Komenský- ünnepre, a nagy pedagógus születésének 400. évfordulójára (1992). E sorok írója mint az egyetem dolgozója feladatul kapta, hogy a tervbe vett jubileumi tanulmánykötetben kitekintsen Komenský ma. gyár vonatkozásaira. Nem keresett, de nem is terhes feladatul: a kérdés immár könyvtárnyi szakirodalmát ilyenkor in. kább rostálni kell, mint szaporítani. Űjra elmerültem hát Komenský világában, s amíg vele foglalkoztam, „úsztam boldog sodrában”. Ezt a szellemi élményemet kívánom az alábbiakban megosztani az Irodalmi Szemle olvasójával: nem az alakuló cseh szöveg magyar nyelvű változatát, de persze nem is valami egészen mást, hanem annak az előkészületek során kinőtt „mellékhajtásait” — s nem ám valami „mellékeset”, hanem azt, ami a kívánt dolgozat műfaji keretébe be nem illett, viszonylag szűkös terjedelmébe belé nem fért, feltételezett — nem magyar — olvasójának különösebb érdeklődésére számot nem tarthatott, ami tehát elvben éppenséggel ott is elmondható volt, de nem volt elmondandó, itt és most azonban megítélésem szerint alkalmas, s talán nem is érdektelen. A téma körülhatárolása. A kérdésfelvetés jogosultsága. A tárgy nevezhető volna úgy is, hogy „Komenský Magyarországon”, de ez történeti okokból nem volna azonos az általunk választott „Komenský és a magyarok” (vagy „Komenský a magyaroknál”) témával. Nem olyan egyértelmű, mint amikor azt mondjuk, hogy „Komenský Franciaországban” vagy „Komenský és Lengyelország”. A történelmi Magyarországon Komenský (vagy nálunk hagyományosabb, humanista nevén Comenius) nemcsak a magyarság ügye volt, s más nemzetek közül éppen a szlovákot kell első helyen említenünk mint az újabban (miért, miért nem) kérdésessé tett „hídszerep” hordozóját. A szlovákság egy így megválasztott téma összképéből nem hiányozhatna. De akár egy nemzetre, akár egy országra korlátozzuk a tárgyat, számot kell vetnünk azzal, hogy kiragadjuk életműve struktúrájából (a politikai állásfoglalás, a filozófiai alapokon nyugvó életszemlélet, a nevelői küldetés és a protestáns hit sokágú megbonthatatlan egységéből). Felmerül a kérdés: vajon nem járunk-e el önkényesen, van-e az így leszűkített témának értelme és haszna? Hiszen Komenský megadta a magyaroknak mindazt, amit a világ minden más nemzetének, s megkapta tőlük mindazt, amit más nemzetektől. Rejlik-e témában több is, más is? Határozott igennel kell válaszolnunk, ha egyéb okból nem, már csak azért is, mert Comenius köztudomásúan négy évig élt és működött a magyarországi Sárospatakon, rövidebb ideig, mint Lengyelországban, Hollandiában vagy akár cseh szülőhazájában, honnan száműzetésbe kényszerült, de eleget ahhoz, hogy ez a korszak pályája egyik legjelentősebb szakaszává válhasson. De milyen előjellel? Erre vonatkozóan, különösen a múltban, megoszlottak a vélemények. Ha magát Co- meniust fognők vallatóra, nem sokra mennénk vele: Patakon is, utóbb is különféle és ellentmondásos megnyilatkozásaival találkoznánk, attól függően, hogy ottani mű-
