Irodalmi Szemle, 1988

1988/8 - NAPLÓ - Rákos Péter: Egy Komenský-dolgozat mellékhajtásai

NAPLÓ R ÁKOS PÉTER Egy Komenský-dolgozat mellékhajtásai írásunk indítéka. S hogy miért „mellékhajtás”? A prágai Károly Egyetem már jó korán elkezdett készülődni a közelgő Komenský- ünnepre, a nagy pedagógus születésének 400. évfordulójára (1992). E sorok írója mint az egyetem dolgozója feladatul kapta, hogy a tervbe vett jubileumi tanul­mánykötetben kitekintsen Komenský ma. gyár vonatkozásaira. Nem keresett, de nem is terhes feladatul: a kérdés immár könyvtárnyi szakirodalmát ilyenkor in. kább rostálni kell, mint szaporítani. Űjra elmerültem hát Komenský világában, s amíg vele foglalkoztam, „úsztam boldog sodrában”. Ezt a szellemi élményemet kí­vánom az alábbiakban megosztani az Iro­dalmi Szemle olvasójával: nem az alakuló cseh szöveg magyar nyelvű változatát, de persze nem is valami egészen mást, ha­nem annak az előkészületek során kinőtt „mellékhajtásait” — s nem ám valami „mellékeset”, hanem azt, ami a kívánt dolgozat műfaji keretébe be nem illett, vi­szonylag szűkös terjedelmébe belé nem fért, feltételezett — nem magyar — ol­vasójának különösebb érdeklődésére szá­mot nem tarthatott, ami tehát elvben ép­penséggel ott is elmondható volt, de nem volt elmondandó, itt és most azonban meg­ítélésem szerint alkalmas, s talán nem is érdektelen. A téma körülhatárolása. A kérdésfelvetés jogosultsága. A tárgy nevezhető volna úgy is, hogy „Ko­menský Magyarországon”, de ez történeti okokból nem volna azonos az általunk vá­lasztott „Komenský és a magyarok” (vagy „Komenský a magyaroknál”) témával. Nem olyan egyértelmű, mint amikor azt mondjuk, hogy „Komenský Franciaország­ban” vagy „Komenský és Lengyelország”. A történelmi Magyarországon Komenský (vagy nálunk hagyományosabb, humanista nevén Comenius) nemcsak a magyarság ügye volt, s más nemzetek közül éppen a szlovákot kell első helyen említenünk mint az újabban (miért, miért nem) kérdésessé tett „hídszerep” hordozóját. A szlovákság egy így megválasztott téma összképéből nem hiányozhatna. De akár egy nemzetre, akár egy ország­ra korlátozzuk a tárgyat, számot kell vet­nünk azzal, hogy kiragadjuk életműve struktúrájából (a politikai állásfoglalás, a filozófiai alapokon nyugvó életszemlélet, a nevelői küldetés és a protestáns hit sok­ágú megbonthatatlan egységéből). Felme­rül a kérdés: vajon nem járunk-e el önké­nyesen, van-e az így leszűkített témának értelme és haszna? Hiszen Komenský megadta a magyaroknak mindazt, amit a világ minden más nemzetének, s megkap­ta tőlük mindazt, amit más nemzetektől. Rejlik-e témában több is, más is? Határozott igennel kell válaszolnunk, ha egyéb okból nem, már csak azért is, mert Comenius köztudomásúan négy évig élt és működött a magyarországi Sárospatakon, rövidebb ideig, mint Lengyelországban, Hollandiában vagy akár cseh szülő­hazájában, honnan száműzetésbe kénysze­rült, de eleget ahhoz, hogy ez a kor­szak pályája egyik legjelentősebb szaka­szává válhasson. De milyen előjellel? Er­re vonatkozóan, különösen a múltban, megoszlottak a vélemények. Ha magát Co- meniust fognők vallatóra, nem sokra men­nénk vele: Patakon is, utóbb is különféle és ellentmondásos megnyilatkozásaival ta­lálkoznánk, attól függően, hogy ottani mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom