Irodalmi Szemle, 1988

1988/7 - NAPLÓ - Masits László: Kölcsey Ferenc végrendeletéről

150 éve halt meg Kölcsey Ferenc

(Kölcsey Ferenc végrendeletéről)

Nagy költőnknek, Kölcsey Ferencnek, a reformkor vezéralakjának 1972- ben megtalált kézirata a múlt század közepén került a Kölcsey családdal női ágon rokon Miskolczy család iratládájába. A végrendeletet az utóbbi évtizedekben dr. Miskolczy József patriótához méltó módon őrizte, még a második világháború viharában is. A bihari Bakonszeg községben, családi okmányai között ép állapotban hagyta azt 1969-ben az elkövetkező nemzedékre. A kéziratot özvegye bizalmából, először hajlékában tekinthettem meg. A végrendelkezőnek saját kezével megírt száznegyvenhét sornyi „végintézete” százharmincnyolc éven át lappangott.

A „feleség és gyermek nélkül” élt költő végrendelkező soraiban a „halála után maradó” javait vette számba. Mindenre kiterjedő módon kívánt gondoskodni 1827-ben elhunyt testvérének gondjaiba vett „maradéka” jövőjéről. Ez által világos kép alkotható vagyoni és birtokviszonyairól. Még ennél is fontosabb a végrendelet jelentékeny Információértéke.

Az író végrendelete megírásakor, mely „Költ Pozsonyban, az Ország- gyűlés alatt, Május 25 dik napján, 1834 dik esztendőben”, negyvennégy éves. A negyedik oldal alján, a hitelesítő záradék alatt öt tanú — közöttük elsőként Zala vármegye országgyűlési követe, a reformellenzék egyik vezére, Deák Ferenc — saját kezű aláírása s a hitelességet bizonyító pecsétje látható. A Kölcsey soraival írott fólió (összehajtva négy oldal) mérete 398 X 247 milliméter. A kéziratot megvizsgáló bizottság tagjainak jegyzőkönyvbe foglalt véleménye csak megerősítette állításunkat: a végrendelet kétségtelenül eredeti, a szakirodalomban ismeretlen és kiadatlan.

A Hajdú-Bihari megyei Tanács illetékes osztályai, a megyei műemléki albizottság s a debreceni Déri Múzeum egy évtized alatt, nagy áldozattal több irodalmi emlékházat hívtak életre. A költő kéziratát az álmosdi Kölcsey Emlékházra épülő kultusz érdekében a mezötelegdi Miskolczy család hagyatékából a táj művelődéstörténeti hagyományait ápoló Hortobágyi Intéző Bizottság anyagi támogatásával sikerült megszerezni. A Himnusz költőjének végrendelete a debreceni Irodalmi Múzeum gyűjteményének kimagasló értéke. Az irodalmi és történeti ereklye értékű kéziratot megvilágító tanulmányok megírására Julow Viktor egyetemi tanárt és Molnár József irodalomtörténészt kérték fel. Sokirányú munkájuk támogatására 1972-ben e sorok írója az Oj Szó szerkesztőségének közreműködését is kérte. Tisztelettel emlékezünk néhai Lőrincz Gyula képzőművészre, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének egykori elnökére és a Pozsonyi Levéltár több munkatársára. Önzetlen kutatómunkájuk nyomán vált többek közt ismeretessé, hogy a Kölcsey egyik levelében említett „Magyar-utca 495. sz.” épület, mely 1832 decemberében, az országgyűlés idején szállása volt — 1828—1849 között Kötrisch János posztónyíró tulajdonát képezte —, ma az Obchodná utca 34. sz. ház. Kutatómunkájuk eredményével tették teljessé a Kölcsey Ferenc Testamentoma című, 1983-ban Budapeseten az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált könyvet.

Különösen időszerű minderről szólni. 1988 augusztusában országszerte kegyeletes hálával emlékezünk a magyar reformkor kiemelkedő alakjára, Kölcsey Ferencre, nemzeti imánk költőjére, az emberséges haza- szeretet szószólójára, halálának 150. évfordulója alkalmával.

Debrecen, 1988. június 1-jén. Másíts László