Irodalmi Szemle, 1988
1988/7 - Grendel Lajos: Szakítások (regényrészlet)
692 amíg ez a fal eltűnt a háta mögül, s ő itt maradt védtelenül egy tágas térség közepén szomjasan és fáradtan, úticélját elfeledve, iránytű és vigasz nélkül, egy végtelen és lapos, napverte, kiszikkadt sztyeppén, amelynek se pereme, se középpontja, mivel maga a végtelen üresség meg a semmi. Még a télen összefutottam vele a vásárcsarnok előtt. Rohadt hideg volt, szeles és száraz délután, láttam, hogy ivott már, s megpróbáltam megsaccolni, hogy hány felestől olyan kipirult az arca. Nyájas volt és beszédes, este találkozom Nórával, mondta, ugyan mért gondolta, hogy elhiszem? Meghívott szombat délutánra a lakására, s én elmentem, elég korán, attól tartva, hogy ha később megyek, már részeg lesz. Tévedtem. Már délután kettőkor részeg volt, a mozdulatai még biztosak voltak, de a szemén látszott már, hogy ivott. Most elég barátságtalan volt, vagy inkább rosszkedvű. Kinyitott egy fiókot, s egy revolvert dobott az íróasztalra az orrom elé, hanyagul, mintha csak jegyzettömb vagy egy pakli cigaretta volna. — Mit jelentsen ez? — kérdeztem. — Ez egy lyukasztó — mondta nagy nyugalommal, ahogy egy állatgondozó mondhatja az állatkertben az oroszlán ketrece előtt: ez egy oroszlán. — Honnan szerezted? — Nem mindegy? — És mire kell ez neked? — Jó az ilyen szerszám a háznál. — Nekem nem tetszik — mondtam. Megmondta, hogy mi a véleménye arról, hogy nekem tetszik-e valami, vagy nem tetszik. Az obszcén szókészlet használatában még nem volt nagy gyakorlata, úgy használta ezeket a szavakat, mint kedvesnővér a körfűrészt. Megesküdtem volna rá, hogy a stukkert sem tudja rendesen a kezébe venni. Ez egy kicsit megnyugtatott. — Hogy van Nóra? — kérdeztem. — Őrülten szerelmes belém — mondta. — Azt hiszem, el fogom venni feleségül. Csak előbb ki kell derítenem, hol követtem el a hibát, mert igaz, hogy Olga egy született ringyő, de azért én is hibáztam, s meg kell találnom, rá kell jönnöm, hogy hol és mikor. Lehet, hogy az volt a hiba, hogy sokszor elég hamar elsült a farkam. — Marhaság. Másnak is hamar elsül a farka.
