Irodalmi Szemle, 1988

1988/6 - NAPLÓ - Juhász R. József: „Minden művész lehet ember” (Dezider Tóth képei elé)

650 NAPLÓ

ció hagyományos tárgyias formáival, és a gondolati tényezőt helyezi előtérbe” (Sebők Zoltán: Az új művészet fogalomtára 1945-től napjainkig). „Végy egy ezerkoronás bankót, menj ki a térre, szólítsd meg az első járókelőt, és váltsd fel két darab ötszázas bankóra! Szólítsd meg a következő járókelőt, és ezt folytasd mindaddig, amíg a legapróbb címletekre nem váltod az ezres bankót. A pénz a Csehszlovák Állami Bank által arannyal és más aktívumokkal van fedezve; az akció után pénzünk ezenfelül az emberek egymás közti kommunikációjával gazdagodik.”

Dezider Tóth jelenleg az égés által megsemmisülő, ugyanakkor új materiális formákat létrehozó jelenségek képzőművészeti felhasználásával foglalkozik. Ezeknek a kísérleteknek egyik darabját láthattuk az Oj szlov/fk képzőművészet c. kiállításon a Csehszlovák Rádió pozsonyi kiállítótermében ez év elején. A másik terület, amely őt jelenleg foglalkoztatja, egy régi, még az ókorból származó téma, a maszk. A képzőművészetben a XX. században létjogosultságot nyert geometriai elemek — a háromszög, a kör, a téglalap stb. — segítségével alakítja ki misztikus maszkjait, ugyanakkor felhasználja az önmaga által kikísérletezett, az anyag megsemmisítése — égés — által keletkező új minőségű létforma adta lehetőségeket is. — Égetés mint rajzolás, láng mint ceruza.

Dezider Tóth ezen írás születésekor a nagyhírű krakkói Nemzetközi Trien- nálén állít ki.

JUHÁSZ R. JÓZSEF