Irodalmi Szemle, 1988

1988/6 - BESZÉLŐ MÜLT - Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló

634

BESZÉLŐ MÚLT

kialakulása vármegyénkben; A halászat Martoson. Az önképzőkör a népfőiskolái tanfolyamok hallgatóival baráti kapcsolatban volt, és az 1941/42-es, valamint az 1942/43-as tanév folyamán a középiskolások és a parasztfiatalság összefogása érdekében hat községben: Kamocsán, Zsitvabe- senyőn, Naszvadon, Alsószeliben, Zsigárdon és Vágfarkasdon sikeres vándorgyűléseket tartott. A felsorolt rendezvények erősen emlékeztetnek a sarlós mozgalom olyan akcióira, mint a falusi regösjárás, a magyar szemináriumok programja és a néprajzi, szociográfiai és történelmi kutatómunka népszerűsítése. És hogy ez a hasonlóság

JEGYZETEK

1 Balogh Edgár: Hét próba, Budapest 1965, 113—114.

2 Jócsik Lajos: Az új nemzedék egykor és most. Magyar Újság 1937. VII. 22.

5 Dobossy László: Az önképzőkör megújhodása. A Ml Lapunk 1928. 8. sz.

4 Dobossy László: A szetel Kopaszdombon. A Ml Lapunk 1930, 8. sz.

5 A Gugh nevű egykori település emlékét az újkori Érsekújvárban utcanév őrizte (Gúg utca).

6 Az érsekújvári várak történetével Halczl Kálmán szőgyénl plébános és történész foglalkozott, s munkáját (Érsekújvár múltjából. 1932, 325 1.) az érsekújvári Winter nyomdában nyomták ki. Az előszót a helybéli reálgimnázium történelemtanára, a sajtóban Is publikáló Noszkay Ödön írta.

7 Az újabbkorl Érsekújvárnak, a „tranzitó város’-nak fejlődéséről Jőcslk Lajos írt érdekes tanulmányt (Érsekújvár. In: Szlo- venszkói városképek, Bratislava 1938 87—135.)

8 A Szent György Kör a Sarló megalakulásával megszűnt, Illetve az új szervezetbe alapozó magként beolvadt.

8 A pozsonyi tanítói szemináriumot az ottani tanítóképzősök számára szervezték. Ezek egy része a középiskolai szintű tanítóképző rendes növendéke volt, másik részük pedig a glmnázumokban érettségizettek számára rendezett kurzusok résztvevője. A magyar szemináriumba főleg az utóbbiak tartoztak. — A csehszlovákiai magyar tanítóképzés akkori helyzetéről a Két kor mezsgyéjén III. fejezetében (Az iskola és az iskolán kívüli népnevelés) található ismertetés.

10 Balogh Edgár: Hét próba, 202.

H A Tíz nap Szegényországban című riportot a Prágai Magyar Hírlapban 1930 októnem a véletlen, hanem a tudatosság műve volt, azt az 1941/42-es tanév önképzőkör! diákelnökének, Szőke Istvánnak évzáró beszéde tanúsítja.3! Visszatekintve az év eredményeire és a falu dolgozó népével és problémáival való állandó kapcsolattartásra Szőke a következőket mondta: „Ezzel a tettünkkel nem mi voltunk az első úttörők, hanem azok a hajdani felvidéki diákok, akik a kisebségi életben lettek hordozóivá az egyszerű paraszti nép zászlajának. Erőforrásunk tehát a kisebbségi életből táplálkozott, abból a kisebbségi életből, amely valóban az igaz magyarság iskolája volt.”32

bérében kezdték közölni, de az ötödik folytatást keresztényszocialista kérésre a szerkesztőség leállította. Az egész anyag ma Az éhség legendája című hagyományantológiában található meg (Bratislava 1975, 33—75.).

12 Lásd a 3. sz. jegyzetet.

13 Az újváriak 8 előadásából egyet a tanár Krammer Jenő tartott A tökéletes ember- nevelés felé címmel; a többi előadást az ötnapos kongresszus Idő szerinti sorrendjében Jócsik Lajos, Forgách Béla, Dobossy László, Horváth Ferenc, Berecz Kálmán. Dobossy Imre és Balázs András tartották. A kongresszus sarlós előadói még a következők voltak: Balogh Edgár, Ferencz László (két előadás), Peéry Rezső (két előadás) és Zsolt László.

ff Turczel Lajos: Ifjúmunkások és sarlósok

Vörös Barátságának története. In: Tanulmányok és emlékezések (Bratislava 1987, 175—215.); Balázs András: Levél Balázs

Béla Sarló-kapcsolatáról (Irodalmi Szemle 1984. 8. sz.).

15 Lásd Turczel Lajos előző jegyzetben idézett könyvének 213. oldalán a 33. számú jegyzetet.

15 Balogh Edgár is ezzel jellemzi az egyik sarlós társát: „Forgách Béla, az érsekújvári kohóból Jött szegénydiák” (Hét próba, 102.).

17 Szalatnai Rezső: Sarlósok varázsa és igazságkeresése (Kortárs 1971. 11. sz.).

1® B. L. (Barta Lajos): Újvári parlament (Világ 1936. 3. sz.).

1® A Corvlnia a brünni német műszaki egyetem magyar diákjainak 1919-ben alakult egyesülete volt, és szellemében és szervezeti megformáltságában hasonlított a német Burschenschaftokhoz. Az Ifjúsági ideo-