Irodalmi Szemle, 1988

1988/6 - BESZÉLŐ MÜLT - Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló

B K 3 Z £ L O KOLT

629

gazdasági és szociális rend alapján kívánja. A szláv, magyar és román dolgozók nemzeti autonómiáján alapuló nemzetközi Keleteurópa-államszövetség etap csupán a gazdasági és szociális világrend világ-államszövetsége felé. 5. Sarló a SSSR tanulmányozását hirdeti, mert a SSSR-ben látja az egységes gazdasági és szociális világrend világ- államszövetségének már a megvalósulás folyamatában lévő etapját.”

A rezolúciós javaslat az öt pont kifejtése után még a munkafeladatok pontok szerinti meghatározását is tartalmazza, de ennek kusza megfogalmazása sok helyen szinte azonos a pontok szövegével. Az 5. pontnak megfelelő munkafeladat például így van megfogalmazva: ,,a Sarlö az objektív kritika alapján tanulmányozza és propagálja a szocializmus eredményeit az SSSR-ben”.

Ügy illik, hogy ebben az írásban az újvári sarlósokról személy szerint is szóljak, mozgalmi munkásságukról és további pályájukról képet adjak. Arra nincs szükség, hogy mindazokat, akik onnan a Sarlóval valamilyen kapcsolatba kerültek, felderítsem s számbavegyem. A mozgalom legismertebb, legaktívabb újvári résztvevőit mutatom itt be:

Balázs András 1911-ben Érsekújvárban született földmunkás családból. A középiskolát szülővárosában, a jogi tanulmányokat Pozsonyban végezte. Az ifjúsági mozgalomba korán bekapcsolódott: részt vett az önképzőkörök korszerűsítéséért folytatott sajtóharcban, a regös- és szociográfiai vándorlásokban, a Sarló és a Vörös Barátság alapításában. A mozgalomban rendkívül népszerű volt, mindenki Drisának hívta őt, és Jócsik Lajos Dri- sa naplója címmel regényt kezdett róla írni A Mi Lapunkban. A szociográfiai vándorlásokon csoportot vezetett, s az 1931- es sarlós kongresszuson A sport és kultúra az ifjúmunkások életében címmel előadást tartott. Előadását — és a kongresszuson elhangzott többi előadást is —- A Sarló jegyében (Pozsony 1932) című kiadvány tartalmazza. Egyéb publikációi közül kettőt említek meg: Az új nemzedék szelleme az érsekújvári önképzőkörben (A Mi Lapunk 1930. 4. sz.); A Bodrog közén (uo. 1930. 8. sz.). A Vörös Barátságban magas színvonalú szavalókórusokat szervezett, és kiváló szavalóként éveken keresztül számos haladó rendezvényen föllépett. 1938 és 1945 között Érsekújvárban tartózkodott,

és rendőri felügyelet alatt állt. 1945-ben Budapestre költözött, és ott nyugdíjazásáig jogászi beosztásban dolgozott. Az Ez volt a Sarló című tanulmánygyűjtemény (Budapest 1978) munkatársai közé tartozik.

Berecz Kálmán 1907-ben Tardoskedden született. Intéző apját az államfordulat után kényszernyugdíjba tették. A középiskolát Budapesten és Érsekújvárban, a jogi tanulmányokat Pozsonyban végezte. Már 1926-ban bekapcsolódott az ifjúsági mozgalmakba, a CSMASZ-nak választmányi tagja, majd titkára, a Sarlónak alapító és vezetőségi tagja volt. Az 1931-es sarlós kongresszuson A kisebbségi kérdés megoldása címmel tartott előadást. Élénk publicisztikai tevékenysége központjában is a kisebbségi kérdés állt. Számos cikke, tanulmánya közül a legjelentősebbek: Az

észtországi nemzeti kisebbségek kultúrau- tonómiája (A Mi Lapunk 1931. 10. sz.); Hozzászólás a kisebbségi jogi szeminárium programjához (Magyar Diákszemle 1931. 1. sz.); Csehszlovákia kisebbségi iskolapolitikája (Magyar Kisebbség 1932. 9. sz.); A kisebbségek nyelvhasználati joga az európai államokban (uo. 1934. 7. sz.); Érsekújvár nemzetiségi statisztikája (Érsekújvár és Vidéke 1934. II. 4.); A kisebbségi kérdés mai állása (In: Kisebbségi problémák, Léva 1937); Megvalósítható-e a svájci példa? (Oj Szellem 1938. 3. sz.). Az egyetem elvégzése után Érsekújvárban közigazgatási tisztviselőként működött, s amellett agilis szervezője volt az ottani kultúr- életnek. Országos kisebbségi szervezeteknek (SZMKE, Masaryk Akadémia, Kisebbségi Tudományos Társaság) is aktív tagja volt. 1946-ban Magyarországra telepítették, és a lakosságcsere végrehajtása idején a magyar kormány meghatalmazottjaként működött. 1948 és 1972 között Budapesten vállalati jogi előadó, majd jogtanácsos volt. Az Ez volt a Sarló tanulmány- gyűjteménynek ő is munkatársa volt. 1983-ban halt meg.

Dobossy Imre 1908-ban Cobolyfalun (Soblahovo) született. Az apja később Érsekújvárban volt vasúti pályafelvigyázó, de az államfordulat után kényszernyugdíjjal elbocsátották. A középiskolát Érsekújvárban, a jogi tanulmányokat Brünn- ben végezte. A regösmozgalom egyik fő teoretikusa, s a Sarló alapító és vezetőségi tagja volt. Az 1931-es sarlós kongresszuson Szocialista diákpolitika címen tartott előadást. Piblikációs tevékenysége