Irodalmi Szemle, 1988
1988/6 - BESZÉLŐ MÜLT - Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló
628 B E S Z t L O MOLI önsegélyezésért, a nemzeti sérelmek elleni egységfrontért, s a magyar munkásság és parasztság kenyérharcába való bekapcsolódásért széliünk síkra a diákság táborában.”22 Még egy olyan Érsekújvárhoz fűződő sarlós kísérletről akarok itt szólni, amelyre a Sarló-irodalom legfontosabb műveiben: Balogh Edgár Hét próbájában és az Ez volt a Sarló tanulmánygyűjteményben sincs semmilyen utalás. A debreceni Sarló-gyűjteményben található A Sarló bizalmas ankétja feliratú néhány oldalas gépírásos anyag, s benne öt pontból álló rezo- lúció, illetve rezolúciós javaslat.23 A rezo- lúciós javaslatot a Sarló 1930. december 26-án Érsekújvárban tartott városközi vezetői értekezletén Balogh Edgár terjesztette elő. Az értekezlet úgy döntött, hogy a rezolúciós javaslatot „bizalmas ankét” formájában 50 előre kiválasztott tagnak véleményezés végett elküldik, és a beérkezett válaszokat az országos vezetőségben kiértékelik. Arról már a Sarló-gyűjtemény anyagában nincsenek adatok, hogy kik vettek részt az érsekújvári értekezleten, megszervezték-e az ankétot, ki volt az 50 kiválasztott ember, milyen arányban tették magukévá a rezolúciós javaslatot, kialakult-e és hogyan annak végső szövege a válaszok kiértékelése után. A feltett kérdések azért fontosak, mert egyrészt tudjuk azt, hogy a forradalmi munkásmozgalomhoz való csatlakozással a Sarló tagságának zöme nem értett egyet s a mozgalomból kiszakadt, másrészt az eddig ismeretlenségben maradt 1930. december 26-i kísérleti rezolúciós javaslat a Sarló programját már teljesen marxista szellemben fogalmazza meg, és pontjai, tézisei beillenének a majdnem egy évvel későbbi kongresszus anyagaiba. Ehhez hasonló radikális dokumentumot a kongresz- szus előtti időből nem ismerünk. Valószínűnek látszik, hogy a rezolúciós javaslattal kapcsolatos bizalmas ankétot a Sarló vezetősége mozgalmon belüli közvéleménykutatásként, a csatlakozási készség kipu- hatolásaként szervezte meg, vagy akarta megszervezni. A születési idejétől jóval előbbre mutató, de helyenként nehézkesen és zsúfolt módon megfogalmazott rezolúciós javaslat szövege némi rövidítéssel: „1. A Sarló a szociális kérdésben a fogyasztás érdekei szerint megszervezett egységes világgazdaság osztálytalan társadalmának híve... 2. A Sarló a kisebbségi kérdésben az egységes nemzetközi, gazdasági és szociális világrendbe szervesen beállított önrendelkezési jog alapján áll. Megkülönböztet két kisebbséget, úgymint földrajzit és politikait. A földrajzilag elszeparált kisebbség számára kisebbségi autonómiát, a politikai eszközökkel a nemzeti anyatesttől mesterségesen elválasztott kisebbségek számára pedig az anyatesthez való visszacsatlakozást hirdeti az önrendelkezési jog alapján. A nemzetközi gazdasági és szocialista világrend egysége érdekében a Sarló a kisebbségek önrendelkezési jogát a többségi nemzetekkel való közös gazdasági és szocialista világrendbe lépés szükségével köti össze, vagyis a kisebbségi kérdést az egységes gazdasági és szociális világrendért való világharc frontjára állítja. 3. A Sarló a kulturális kérdésben a dolgozó tömegek organizált életének és racionalizált munkájának őszintén megfelelő kollektív szellemi vetület elősegítését hirdeti... 4. A Sarló a keleteurópai kérdésben a nemzeti államok széttagolt, de primitív agrárkörülményekben egymásrautalt és a túlinduszt- rializált területekkel szemben közös gyarmati sorba kerülő szlávok, románok, magyarok közös történelmiségének elősegítését hirdeti. Keleteurópa területét, földrajzi, nemzetiségi, gazdasági és szociális különbözősége miatt szembeállítja Nyugat- európával és igy határozza meg: Lengyel- ország, Szlovenszkó, Kárpátaljai Oroszország, Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Bulgária területe megfelel az SSSR nélkül számított Európa keleti felének. A cseh-morva történelmi országokat a cseh nemzet problémája Keleteurópához köti, viszont a túlindusztrializáltság és a földrajzi fekvés szerint ezek az országok Nyu- gateröpához tartoznak és részt vesznek Keleteurópa gyarmatosításában. Keleteurópa szükséges történelmiségét a Sarló a közös bajok: a nyugateurópai túlinduszt- rializáltsággal szemben való elmaradás és a gyarmati sorsba süllyesztő kapitalista rendszer elleni közös harcban látja, mely az egységes gazdasági és szociális világrendért való világharc frontjába állítandó. Ennek a harcnak megfelelően a kisebbségi elnyomásokat teremtő nemzeti államokra való széttagoltság helyett integer és autonóm szláv, magyar és román nemzettestek konföderációjában látja a Sarló a keleteurópai kérdés megoldását, és ezt a megoldást a dolgozók érdekeinek megfelelő
