Irodalmi Szemle, 1988
1988/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel Második rész
521 85 Az Interpellációról az ügyrend 68—69. §-a, sürgős kérdésekről a 70. §-a tartalmaz rendelkezést. Az Interpelláció módozatairól az alkotmánylevél 52. §-a szól. 86 Az 1920. évi 325. sz. és 326. sz. törvény. 87 Az alkotmánylevél bevezető törvényének II.. cikkelye szerint létrehozott alkotmánybíróság a III. cikkely rendelkezése értelmében 7 tagból állt. Két-két tagját a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság delegálta, továbbá két tagját és az elnökét a köztársasági elnök nevezte ki. Az alkotmánybírósággal kapcsolatos az 1920. évi 162. sz. törvény és annak ügyrendje (255/1922 Sb.j, valamint az 1923. évi 139. sz. kormányrendelet, illetve az alkotmánylevél 54. §-ának 13. bekezdése. 88 Az alkotmánylevél 54. §-ának 1. bekezdése értelmében megalakult Állandó Bizottság 24 tagú volt, köztük 16 képviselő és 8 szenátor, akiket a képviselőház, illetve a szenátus választott, ugyanennyi póttaggal együtt. Az Állandó Bizottság elnevezés nem fordul elő az alkotmánylevélben. Ezt a fogalmat az ügyrendből származtatják. 89 Az alkotmánylevél 34. §-ának 1. és 2. bekezdése. A köztársasági elnököt a 67. § szerint csakis hazaárulás bűntette miatt vádolhatta a képviselőház, a büntetése pedig az elnöki tisztség elvesztése lehetett, illetve e tisztség újbóli megszerzésére való képesség elvesztése. 90 Az 1920. április 15-el 325. sz. törvény (a képviselőház ügyrendje), az 1920. április 15-el 326. sz. törvény (a szenátus ügyrendje), A 325. sz. törvényt módosította az 1933. évi 88. számú, és a 326. számú törvényt az 1933. évi 89. sz. törvény. 91 A referendum Intézményét az alkotmánylevél 46. §-a tartalmazza. Rendelkezései szerint népszavazást a kormány rendelhet el, ha a nemzetgyűlés elvetette a kormány törvényjavaslatát. A végrehajtásra, a részletes szabályozásra sohasem fogadtak el törvényt. Az Első Köztársaságban nem került sor referendumra. A 46. § 4. bekezdése szerint az alkotmánylevél egyes részelnek megváltoztatása nem képezhette népszavazás tárgyát. 92 Részletesebben foglalkozik vele: Baxa, Bohumil: Parlament a parlamentarism. Praha 1924, 200. 1. 93 Az alkotmánylevél 53. §-a az állami pénz- gazdálkodás és az államadósság ellenőrzésének szabályozását törvényre bízta. Ez volt az 1919. évi 175. sz. törvény (a Legfelsőbb Számviteli Ellenőrző Hivatal létesítéséről és hatásköréről). 94 Ezzel összefügg az 1919. évi 84. sz. törvény, az 1922. évi 35. sz. törvény, az 1921. évi 301. sz. törvény. 95 Az 1919. évi 175. sz. törvény 1. §-a. 96 Mindkét háznak jogában állt, hogy javaslatot tegyen az alkotmánybíróság tagjaira (az 1920. évi 162. sz. törvény); a Választási Bíróság ülnökeit a képviselőház választotta meg (az 1920. évi 125. sz. és az 1924. évi 145. sz. törvény). 97 Az alkotmánylevél 76—79. §-a. 98 A képviselőház és a szenátus ügyrendjeit törvényként adták ki. Egyes részeiket az Illetékes ház egyszerű határozatával no- vellizálni lehetett. Az ilyen autonóm jellegű határozatok azonban ritkán fordultak elő. 99 Az alkotmánylevél 67. §-a (a köztársasági elnök felelősségre vonása hazaárulás miatt) és 79. §-a (a kormány elnökének és tagjainak büntetőjogi felelőssége). 100 Eredetileg a képviselőháznak 4, később 6 elnökhelyettese volt, továbbá 10 jegyzője és 8 háznagya. A szenátus elnökhelyetteseinek a száma eredetileg 2 volt, majd 5, s volt még jegyzője és 4 háznagya. A hatáskörüket és a feladatkörüket az ügyrendek tartalmazták. A háznagyok (,,pofada- telé”) az 1920. évi 325. sz. törvény 13. §-a szerint ,,. .. jsou povinni pečovatl o pofádek v sín! 1 v budové snemovní.” — Vö.: Laco, Karol: i. m., 507. 1.; Sbírka . .., 1920. évf., LXI. rész, 752—753. 1.
