Irodalmi Szemle, 1988

1988/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel Második rész

519

dán felbuzdulva az erdélyi szászok, majd a szlovákok is önálló címer használatát vették fontolóra. — Vö.: Ruffy Péter: Magyar erekyék, magyar Jelképek. Budapest 1988, 101. 1.; Magyar Törvénytár. 1836— —1868. évi törvényczikkek. Budapest 1896, 244. 1.; Magyar Törvénytár. Werbőczy István Hármaskönyve. Budapest 1897, 72. 1.

64 Az alkotmányjogi bizottság jelentése (Zprá- va úst. výb. Nár. shrom. ö. 2659/1920). Hozzáférhető: Peška, Zdenék: 1. m., 920—922. 1.

65 A „Pravda vitézi” magyar fordításban: „Az igazság győz”.

66 A törvényt 1919. okt. 25-én hirdették ki, tehát 1918. október 28-ának első évfordulóját már állami ünnepként lehetett megülni. A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának jelentése (Zpráva výb. úst. a výb. práv. Nár. shrom. č. 1678/1919) szerint ez az évforduló mindig nemzeti jellegű lesz, de a törvény által állami ünneppé válik.

67 Az 1925. évi 65. sz. törvény 2. §-a értelmében a Csehszlovák Köztársaság ünnep- és emléknapjai: július 5., szeptember 28., július 6., május 1. és október 28. mint állami ünnep az 1919. október 14-ei 555. sz. törvény szerint.

68 A képviselőválasztásokat az 1920. évi 123. sz. törvény (a képviselőházi választási rend) szabályozza. A szenátus összetételéről az 1920. évi 124. sz. törvény tartalmaz rendelkezést. A szenátusi választások rendje lényegében nem tér el az előbbitől. Az eltéréseket az 1920. évi 124. sz. törvény tartalmazza, illetve az ezeket módosító későbbi törvények (az 1925. évi 205. sz., az fedte a valóságot. A történelmi Magyar- országon csak egyetlen folyót lehetett tulajdonképpen „magyarnak” tekinteni, a Tiszát. A Tripartitum I. része 11. címének 3. §-ában az erről szóló utolsó mondatban latin nyelven a következő olvasható: ,,In- signium namque quatuor fluminum: scilicet Histri seu Danubii, ac Thybisci, seu Thyclae, nec non Zavae et Dráváé, a Reg- nő Pannóniáé, quod modo Hungarl inco- lunt, atque Inhabitant, pro se vendicavit.”

A hármashalomról szóló magyarázat először egy portugál származású jezsuita szerzetes 1687-ben megjelent egyik könyvében található, ahol a három legnagyobb hegy jelképét emlegeti, azok megnevezése nélkül. A XVIII. századi magyar heraldikai Irodalom már Tátra—Fátra—Mátrát emleget, de a köztudatban véglegesen a Tátra—Mátra—Fátra magyarázat honosodott meg. Pompás szójáték, és semmi más. A történeti Magyarország hegyei, hegycsúcsai között ezeknél magasabbak Is voltak.

Az 1848. évi XXI. t. c. visszaállította jogaiba a magyar címert. Ugyanakkor a hor- vátoknak is lehetővé tette, hogy saját színeiket és címerüket használhassák. E pélamely a címeren levő ezüstszalagokat az országbeli négy folyó, a hámrashalmot pedig a történelmi Magyarország jelképeként említi. Az 1848-as esztendőt megelőzően általában a Habsburg-ház címerét használták hivatalos célra is, ezért került az 1848-as márciusi törvények közé az 1848: XXI. t. c., amely visszahelyezte jogaiba a nemzeti zászlót és az országcímert.” — Vö.: Beér—Kovács—Száméi: i. m., 195. 1.

A tudomány jelenlegi ismerete szerint (dr. Kállay István egyetemi tanár és dr. Kumorovitz Lajos c. egyetemi tanár közlései) a magyar kiscimer alkotórészei közül a vörös-ezüst vagy piros-ezüst vágások eredetileg az Árpád-ház családi színeit, családi jelelt szimbolizálták. A kettőskereszt a XII. században jelent meg először III. Béla király pénzein. A címerben található kettőskereszt a Bizánccal való egyenjogúságot, a magyar függetlenséget hangsúlyozta ki. A kettőskereszt Bizáncban már nem vallási, egyházi, hanem állami, hatalmi jelkép volt, a Birodalom jelképe. (Ismeretes, hogy III. Béla Bizáncban nevelkedett, a Birodalom trónörökösévé is vált, de hazatért, s magyar király lett.) Magyarországon egyébként a XI. század közepe óta a királyi hatalom jelképe ,,a nyélre tűzött egyes kereszt volt.” A kettőskereszt a címer egyik oldalán kis, nyitott abroncskoronával ékesített, zöld hármashalmon, voltaképpen a területet, a földet jelképező ívmezőben pihen. A hármashalom már az Anjouk idején megjelenik, a zöld szín azonban későbbi keletű. A magyar kiscimer végleges alakja I. Ulászló korában született meg.

A négy folyó legendája Werbőczy István Hármaskönyve nyomán terjedt el. Nem

62 Az 1919. május 19-ei 300. sz. kormányrendelet; az 1920. aug. 20-al 512. sz. kormányrendelet. — Sbirka . . ., 1919. és 1920. évf.

63 A címerrel kapcsolatban, s ez részben Szlovákiával is összefügg, a következőket olvashatjuk egy egyetemi tankönyvben: „Az Árpád-korban előbb az egyszerű, majd később a kettőskeresztet tekintették az ország címerének. A hármashalom bajor eredetű. Nagy Lajos király egyesítette egy pajzson a korábbi címerelemeket (vörösfehér csíkok és kettőskereszt). Ezt a címert Mátyás király óta használta Magyar- ország, a koronával együtt, amelyet 1849- ben levettek róla. A címer köré legendás magyarázatok fűződnek. Köztük az is, 137. sz. kormányrendelet [a második végrehajtási rendelet). A belügyminisztériumi körlevél tartalmához hasonló és a katonai Igazgatásra vonatkozó Irányelveket tartalmazott az 1933. április 12-ei kormányhatározat, amelyet a Véstnik ministerstva vnitra közölt (XV. évf., 128. I.). Megtalálható: Peška. Zdenék: i. m„ 935—946. 1.