Irodalmi Szemle, 1988
1988/5 - FÓRUM - Húszéves a Madách Könyvkiadó - Mayer Judit: A fordításirodalom a Madách Könyvkiadóban
487 a magyar olvasó az elkövetkező években kb. 20—25 kötetben kézbe kapja a szlovák és a cseh irodalom úgynevezett alapműveit, minél jobb fordításban és egységes formátumban. E sorozatok kiadása 1983-ban indult meg, s azóta folyik. A szlovák művek közül eddig hat kötet jelent meg — František Hečko, Vladimír Mináč, Alfonz Bednár, Martin Kukučín, Timrava, Elena Maróthy Soltésová művei. A Cseh Irodalom Könyvtára sorozatban eddig tizenegy kötet jelent meg — Jan Neruda, Marie Majerová, Alois Jirá- sek, Marie Pujmanová, Vladislav Vančura, Jakub Arbes, Julius Fučík, Eduard Bass, Jaroslav Havlíček, Ivan Olbracht egy-egy műve és a már említett Esszék és tanulmányok 1. kötete. Nagyobbrészt új — második — kiadásokról van szó, természetesen a régi fordítások gondos ellenőrzése, illetőleg esetleges átdolgozás után. Szólnunk kell most még arról, hogyan is dolgozik a könyvkiadó, milyen munkának az eredménye az a meglehetősen gazdag fordításirodalom, amelyet az előbbiekben ismertettem. A Madách Könyvkiadónak 1977 óta két fordításirodalmi szerkesztősége van. Ezt megelőzően egy szerkesztőség gondoskodott az egész fordításirodalomról. A fordításirodalom szerkesztőségének a megosztása épp azt a célt szolgálta, hogy még jobban lehessen gondoskodni mind a szlovák, mind a cseh művek kiválasztásáról, fordításáról, szerkesztéséről. A két szerkesztőség állandó kapcsolatot tart a szlovák és a cseh kiadókkal, a szerkesztőségek dolgozói figyelik e kiadók terveit, számon tartják a megjelent könyveket, javaslatokat kérnek a szlovák és a cseh könyvkiadóktól, külső munkatársakkal konzultálnak, és figyelembe veszik mindazokat a javaslatokat, melyeket a külső munkatársak, esetleg maguk az írók, illetőleg a magyarországi partnerkiadók tesznek. A könyvek magyar fordításra való kiválasztásának fő elveit így lehetne összefoglalni: a mű legyen jó színvonalú irodalmi alkotás, érdekeljen lehetőleg minél nagyobb olvasóközönséget, s méltóképpen képviselje a szlovák, illetőleg a cseh irodalmat a hazai és a magyarországi könyvpiacon. A kiadónak természetesen figyelembe kell vennie az olvasóközönség igényeit is, hiszen szépirodalmat, gyermek- és ifjúsági irodalmat lefordítani és kis példányszámban kiadni ma már szinte lehetetlen, ezt egyetlen könyvkiadó gazdasági helyzete sem teszi lehetővé. A Madách tehát minden esetben mérlegeli a kivitel lehetőségeit is, pontosabban a valamelyik magyarországi partnerkiadóval való közös kiadást. Természetesen vannak esetek, amikor nem döntő, hogy egy-egy kiadványt átvesz-e valamelyik magyarországi partner vagy sem, mert például olyan könyvről van szó, amely valamely okból feltétlenül megérdemli, hogy a hazai magyar olvasóközönség számára lefordítsák, tekintet nélkül az esetleges exportra. A fordításra kiválasztott szlovák és cseh könyveket a kiadó megfelelő elbírálás után felajánlja valamelyik magyarországi partnerkiadónak közös kiadásra. A kedvező — esetleg kedvezőtlen válasz után dönt a kiadó a kérdéses könyv tervbe sorolásáról. A közös könyvkiadási egyezmény keretében folyó kivitel és behozatal végleges terveit a kiadó fölöttes szerve egyezteti és hagyja jóvá. (A közös könyvkiadási egyezmény természetesen nemcsak a fordításirodalomra vonatkozik, hanem az eredeti magyar művek kivitelére, illetőleg a Magyarországról behozott könyvekre is.) Hogyan dolgoznak a Madách Könyvkiadó fordításirodalmi szerkesztőségei? Először is mondanunk kell itt néhány szót a műfordítókról, akiket a kiadó foglalkoztat, valamint a magyarországi partnerkiadókkal való konkrét együttműködésről. Hazánkban a fordítóknak szervezetük van. 1975-ben alakultak meg az egyes célnyelvekre illetékes bizottságok, így a magyar műfordítási és szakfordítási bizottság is, s megkezdődött a fordítók nyilvántartásba vétele, illetve regisztrálása. 1979 óta működik a Szlovák Irodalmi Alap keretében a Szlovákiai Fordítók Központja, ehhez tartoznak az egyes bizottságok, s itt folyik a fordítók nyilvántartásba vétele (az ún. evidálás) és regisztrálása. A regisztrált műfordító gyakorlatitlag ugyanazokat a jogokat és kedvezményeket élvezi, mint az írószövetségi tag. Mind a kiadó, mind a magyar fordítógárda nevében köszönetét kell mondanunk a Szlovákiai Fordítók Központja és a Szlovák Irodalmi Alap vezetőségének és dolgozóinak — közülük is külön a nemrég elhunyt Jan Ferenčiknek és a jelenlegi vezető titkárnak, dr. Ján Vilikovskýnak — mindazért a gondoskodásért és segítségért, amelyet a magyar műfordítóknak nyújtanak különféle formában. A Madách Könyvkiadó számára — ha a költőket is számítjuk, akik többnyire csak versfordítással foglalkoznak — több mint harminc fordító dolgozik. Ezek ma nagyobb-
