Irodalmi Szemle, 1988
1988/5 - FÓRUM - Húszéves a Madách Könyvkiadó - Duba Gyula: Irodalmunk és kiadója
479 önismeret és létértékelés elhivatott eszköze, ilyen küldetést tölt be, és nem külső hatásra, felhívásra teszi, hanem öntörvényszerűen, ösztöneikben érzik meg a kis irodalmak, hogy a nép történelmét, a közösségben élő ember sorsát kell megformálniuk. Az is ösztönös (első) lépés, hogy a közös sors értelme mindenekelőtt érzelmileg megközelíthető, ez adta líránk kezdeti fölényét, a prózával szembeni vezető szerepét. Tíz évet kellett várni, amíg a próza elfogadható szinten — regényekben, novellában, elbeszélésben — megkísérelte szemrevételezni és művészi szinten megjeleníteni a nemzetiségi sors és történelem lényegét és értelmét, hogy levonja belőle tanulságait. A magyar szerkesztőség, majd később a Magyar Üzem vállalta az új irodalmi törekvéseket, és a bonylultabb kiadópolitikai helyzetet. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy alkalmazkodott az irodalomhoz, együtt növekedtek. A hatvanas évek kiadói termése tiszteletre méltó eszmei-művészi fellendülésről tanúskodik. Megjelennek — saját összeállításában és kommentálásával — Fábry Zoltán életművének kötetei, köztük 1968-ban a Stószl délelőttök, amely az Antisematizmust és A vádlott megszólalt is tartalmazza; Fábry könyvei irodalmi és történeti tájékozódásunk fontos forrásai lehettek. Sorra jelenne* meg a történelemszemléletünket alapozó regényirodalom kötetei (Rácz Olivér, Dobos László, Mács József, Ordódy Katalin, Lovicsek Béla művei) és a kiteljesedő költészet kötetei (Bábi Tibor, Dénes György, Ozsvald Árpád, Tőzsér Árpád, Cselényi László és mások művei). A kritikai kötetek (Turczeí ímjos, Csanda Sándor) is teret nyernek, és megjelennek a népi önismeretet feltáró riportkönyvek. A gazdagodó könyvtermés — az Irodalmi Szemle és a lapok publikációi mellett — jó hatással van az irodalmi életre, amely realista értelemben fellendül és megújul. A napi kritika rendszeresen figyeli a megjelenő műveket, felismeri és felmutatja az új értékeket, megdicsér és elmarasztal, van tartása, értékrendje és karaktere. Irodalmunk ebben a korszakban összetartó, egymásra figyelő, egységes és céltudatos mozgalom, anyanyelvi bázisát, népi közösségét egyre otthonosabban és mélyebben szemléli, reálisan értékeli társadalmi környezetét. Alkotáselméleti és művészi téren is jelentős előrelépéseket tesz, biztatóan készülődik, hogy nemsokára teljes értékű, felnőtt irodalomnak mondhassa magát. Ilyen folyamatok előzték meg a Madách kiadó létrejöttét. A nemzeti vállalatnak, amely önálló gazdasági és termelő egységet jelent, az évi értékelés vagy komplex értékelés tükrözi eredményeit és bizonyítja életrevalóságát, egyáltalán — létjogát. Azért kell ezt hangsúlyoznunk, hogy utaljunk rá, a kiadó önálló szerkesztői gyakorlatának és szuverén kiadói politikájának előfeltétele, hogy megfeleljen a nemzeti vállalattól elvárt gazdasági feltételeknek is. Felidézve a közelmúltat, nézzük az újonnan létrejött kiadó első évét felmérő értékelés bevezetőjének néhány sorát: „Az 1964/109. törvénygyűjtemény 42. paragrafusa, valamint az 1949/94. törvény 3. paragrafusa értelmében, összhangban a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének 1968. november 8-i, 219. számú határozatával, az SZNT Kulturális Megbízotti Testületének 1968. december 12-én kiadott 5932/69 számú Alapító levelével megalakult Bratislavában a Madách Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat.” Ennek az eseménynek az előkészítésében és megvalósulásával kapcsolatban, mindenekelőtt a vállalat első igazgatójának, Dobos Lászlónak a nevét kell említenünk. A szöveg folytatódik: „A Madách kiadó 1969-ben lépett fennállása első évébe. Az új önálló vállalat magját a Tatra Kiadó volt fiókvállalatának (a Magyar Üzem) dolgozói alkotják, akik 1969 utolsó negyedévében kiegészültek a gyártási-műszaki és gazdasági-adminisztrációs részlegekre felvett új dolgozókkal.” A vállalatfejlesztés ezen korszaka már a második igazgató, Fonod Zoltán nevéhez fűződik. Mit kellett megszervezni már a kiadó második évében, tehát 1970-ben? Az „Intézkedések a Madách Kiadó tevékenységének javítására 1970-ben” című dokumentumból idézünk. „[Tennivalók) A munkaszervezés területén: A kiadói tevékenység javítása feltételezi a vállalati munkaszervezés színvonalának emelését. Ennek érdekében a vállalat vezetősége — a Forradalmi Szakszervezetek alapszervezete és a pártalapszervezet részvételével — kidolgozza: 1. márc. 15-ig a Szervezeti szabályzatot (Felelős: Fonod) 2. ápr. 10-ig a Munkarendet (felelős: Hubik, Mészáros)
