Irodalmi Szemle, 1988
1988/4 - HOLNAP - Hizsnyai Zoltán: Írószerszámaim, „Semmi bizonyos nincsen az dicsőségben”
426 HOLNAP 1— a — nyelv — férgei, kukacos—! szavak ... töretlen — ívelés----— taglejtéstől-----gügyögésig —--------állunk .. — ... vasban---------------------talpigvasban-------------B IOBOMBA !NEM ALKUSZUNK! HIZSNYAI ZOLTÁN írószerszámaim Annyi a szép toliam, annyi mutatós írószer csíptette magát rám a hozzájuk tartozó kezek kitapintható emlékével együtt, mégis jómagam csak tompa ceruzámat forgatom veszettül a papír agyában, és kopott radírokat lopok, mintha az utókor kétdimenziós emlékezetétől tartanék, és didergek a roppant tölgyfa íróasztaloktól, a csont papírnehezékektöl, a faragott kalamárisoktól — a konyhaasztál sarkán, guggolva írom a verset, és a sorokat, mint véres bárdok élét, egyenként mind a radírokba törlőm, s ilyenkor a föld eső után kiszakadt első lélegzetét érzem s megkönnyebbülést, ha még az újabb zivatar előtt — mint csikk-guberáló — törlésre alkalmas radírokra, szempontokra teszek szert. Annyi a szép toliam, annyi mutatós írószer csíptette magát rám, választani sem tudok, használni sem merem már őket — ezeréves izgalmam kevésnek mutatkozik ...
