Irodalmi Szemle, 1988
1988/3 - Cselényi László: A megíratlan költemény (Első rész)
248 4/2 FEKETE VÉR FEHÉR FÖLD FEKETE ne hidd ne hidd hogy kegyes az idő van aki sűrűjét szereti s van aki és a hunok s az elő-magyarok azerbajdzsán nyelve énekei a bordarács hűvös bűvös szégyenfalát hogy megmagyaráz mindent majd helyetted BIRODALOM SZŰETTE REMETE MAGÁN-MAGÁNY MODERN RAVATALOM nem mondja el hogy szűz vagy-é vagy céda ujjperc-gömbjei viselik a falánk akár az otthoni palócok nyelve s énekei a kiejtés zenéje gyomra szégyenét öntudat-italát nem kíváncsi piszokra tisztaságra SZERETTELEK SZERETLEK VÁLLALOK MINDENT HISZEN A HALÁL OTT LAKIK ne hidd ne hidd kegyetlen az idő van aki csontjai öntudata mögött a végtelen kászpi-tó melletti pusztaságok hunok és avarok elviseli szilánk-lélegzet cső-bura a nyelv helyett nem magyaráz meg semmit ZSIGEREIDBEN S ÍTÉLETNAPIG A KÖZNAPOK SZÜRKE EGY-ÄLLOMÁNYA hiába bízod kegyes titkaid rá átalussza a lét hetven börtönfalát kunok és besenyők meg jászok földje álmodozunk igen álmodozunk és van aki az öntudatlan falura legyint egyet farkával s elsöpörte KÉREG-FEHÉR KRISZTUS NÉZ A VILÁGRA 4/3 KANT CSILLAGOS ÉGBOLTJA IMMÁR ki vagyok nem tudom szomorú szőke asszony mása s nem csoda hogy épp e kereszteződések verseim lombos ága mit akarok meg nem mondom A TISZTA MEGISMERÉS
