Irodalmi Szemle, 1988
1988/3 - Cselényi László: A megíratlan költemény (Első rész)
244 3/1 SAJÁTSÁGOS SORSUNK HOGY MÍG emlékszem én pompás hajad a semmiből indult nem volt kapcsolni a hangokat melyek bár egymásnak szánták őket hagyománya se mintája szelíd sátor-áram SZERENCSÉSB NEMZETEK LEGRÉGIBB TÖRTÉNETÖKET HOVA a világháborúból jött lehetővé kell tenni a hová sodort a szél merre lehetsz most hím-bogár sosem találkozhattak végül sebzetten megundorodva A HISTÓRIA NEM ÉR KÖLTŐI MARADVÁNYOKBAN a múlt fölött mily áradat elárvult magyarként elárvult víznek hogy vízül beszéljen a madaraknak hogy saját emberként nem volt semmije sistergő-füstű pára NYOMOZZÁK A HISTÓRIA NÉMI VEZÉRFONALAT NYÚJT az lenne jó ha utamon csak egy könyv a halottak élén szavaikkal a neszt a zajt föl kell szabadítani szerepe kimutatható te volnál még a cél RÉGI KÖLTÉSZETÜNKÖZ VAJHA 3/2 KÉPTELEN MEGÉRTENI E GONDOT lényegtelen hogy mire gondolok mondanám én hogy gyere le a hegyről úgy meg nem értettük hogy mit jelent egy-egy oázis egy-egy zöldellő siettetnélek fejezd be a művet csak kimondom s tudom fény föld virág g^MOŠFÍME MEGINDULNAK A BOLDOG
