Irodalmi Szemle, 1988
1988/3 - Tőzsér Arpád: Intenzív jelenlét
230 A fiatalos költői harmóniát korán megbontották a nyugtalanító tapasztalatok és felismerések. Ez a nyugtalanság vált feszültebbé a későbbiekben.... Az „Összefüggések avagy Az emberélet útjának felén” című hosszabb költeménye az összegezés szándékával készült: életrajzi tényeket, nemzetiségi tapasztalatokat summázott, számot adott a költő párizsi élményeiről és a nagy csallóközi árvíz közösségi megpróbáltatásairól. Nosztalgikus elégiát, szociografikus leírást, dalszerűséget és költői kísérleteket épít egybe. A szürrealizmus és az analitikus-strukturalista „szövegirodalom” stiláris rétegeit ötvözi. POMOGÄTS BÉLA, 1981 Mielőtt bárki megriadna vagy félreértene, ezt a személyiségben összekuszáló- dott társadalmat sietek racionális tartalommal érzékeltetni. Cselényi kompozícióját kísérlem megérteni. Miről van szó? Semmi másról, csak „erről a testről, erről a házról, erről a világról”. Vagyis Cselényiről magáról. Kiindulópontja az, hogy a személy, az alanyi egység, amely a lírának, mint mindig, most is kizárólagos tere és ideje, vagy ha tetszik, térideje, merő káosz. Ezt a rendetlenséget koordinálni csak úgy lehet,' ha legalább két különböző elemre rendezhető. S ha ezt a rendet a költő meg tudja teremteni, a kaotikus halmaz rendezett alakká változik (...) Külső rendje is van e mítosznak; ez a rend a számoké. A ciklusokat éppúgy a négyes szám jellemzi, mint az alapegységek rendjét; az árvíz-emlék ripor- tázs-anyagát, mint az ennek ellenpólusán fölhabzott anyagot. De ez a négyesen halmozott rend szimmetrikus építmény is; tengely körül fordul. Ahol a tengely, ott a hete szám is közbeavatkozik. Hét vers-szakasz után elismétlődik fordított sorrendben az, ami a hét szakasz előtt sorjázott. A Jelen és történelem külső tagoltsága szerint tengelye körül forduló kerék (szerencsekerék?), szimmetrikus konstrukció. A hetes számmal jellemzett tengely körül a négyessel jelzett világ gördül tova; a négysarkú világ hetedhétország körül pörög. BATA IMRE: Ráhangolódásunk egy költői műre, Életünk 1981 Egy baráti dedikáciú tanúsága szerint Cselényi — aki először egy rövid társas- utazás alkalmával járt nyugaton — 1965. október elsején Párizsba érkezett, s kisebb-nagyobb megszakításokkal több évet töltött. Vasszorgalommal, rövid idő alatt megtanult franciául s hamar, jó ösztönnel tájékozódott kora eszmei, művészeti irányzatai között. Tájékozódása átfogó volt, rövid idő alatt szinte mindenről tudomást szerzett. A földolgozás módja szuverén alkotóra vall: azt használta fel, amire íróként legnagyobb szüksége volt, s ... maga is alkotó módon járult hozzá a kor egyik áramlatának, a strukturalista és nyelvfilozófiai, szövegelméleti ihletésű modern költészet kiteljesedéséhez (...) ...az eddig elmondottakból az is kiderül, hogy Cselényi másként „kommunikál” az olvasóval, mint a hagyományos költő. Ebbe a szójátékokkal, szótöredékekkel megtűzdelt nyitott műbe úgy kell besétálni, mint Gaudi barcelonai templomába: ha képzeletünk nem egészíti ki az íveket, hajlatokat, a mű érthetetlen, megközelíthetetlen, „befejezetlen” marad, mint a Sagrada Familia. NAGY PÁL: Kortárs eszmei, irodalmi áramlatok és a mai magyar irodalom, Magyar Műhely 1984 Megszületik tehát az Összefüggések..., amely már nem egy hagyományos formanyelven állítja a feltétlen hit és kételkedő ész, a bizonyosságok és kérdésességek szerves egységét — amint első alkotói szakaszának jő néhány da- rabj..ban tette ezt Cselényi —, hanem a hagyományos líra radikális felbon-
