Irodalmi Szemle, 1988
1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Nagyedik, befejező rész)
I 183 GYÖNYÖR JÓZSEF Ä csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Negyedik, befejező rész) Az előbbiekben szóltam arról, hogy a törvény eredeti kézírásos szövege lényegében a törvénytervezet és a hozzá hasonló törvénytervezetek abban az időben azonban nem említem még azt is, hogy maga a törvénytervezet fogalmazványa is dr. Alois Rašín alkotása, amelyhez bizonyos módosításokkal felhasználta a Pantűcek-féle elaborátum egyes cikkelyeit mint segédanyagot. Közismert, hogy az államfordulatot sokrétűen készítették elő, elsősorban katonai, gazdasági, jogi, közigazgatási oldalról. Azért készítettek több törvénytervezetet, hogy azok az adott pillanatban az ú], független állam rendelkezésére álljanak. Ezek közé tartozott a Pantűcek által kidolgozott és javasolt ún. politikai törvény is, afféle ideiglenes alkotmány, amely végül is alapul szolgált az első csehszlovák törvény megalkotásához. Maga a törvénytervezet és a hozzá hasonló törvénytervezetek abban az időben azonban nem jöhettek számításba, mégpedig részben terjedelmük, részben pedig tartalmuk miatt. A következő néhány sorban kiegészítésként ismertetem a Pantűcek-féle „politikai törvény” tartalmát, továbbá az ennek alapján készült törvénytervezet fogalmazványát és az 1918. október 28-án elfogadott törvény kézírásos, eredeti szövegét. Mindezek ismeretében átfogó képet alkothatunk majd az első csehszlovák törvény születéséről, s megismerhetjük, valamint nyomon követhetjük végleges szövegének kialakulását. (Természetesen magyar fordításban.) Szélesebbé válik az összehasonlítási alap ahhoz, hogy az egyes szövegi változásokat és azok okait jobban megérthessük. A részletes elaborátum („politikai törvény”) ideiglenes jellegű alkotmánytervezet.68 összesen 33 cikkelyből áll, némelyik több bekezdéssel. Nincs valamennnyi aprólékosan kidolgozva. Némely pontjuk csupán alapelveket tartalmaz, pontosabb és részletesebb fogalmazás nélkül. A szerző feltételezte, hogy a tervezet elfogadása esetén az egyes cikkelyekhez (a II., a III., a IV., az V., a X., a XI., a XII., a XIII., a XIV., a XV., a XVII., a XVIII., a XXVI. és a XXVII.) külön törvényeket adnak ki. Alapját a meglevő jogrend képezte. Az I. cikkely szerint az új államot az eddigi cseh királyság, morva őrgrófság, sziléziai hercegség és bizonyos magyarországi vármegyék alkotnák mint az oszthatatlan cseh állam részei. Nevét a II. cikkely ily formában tartalmazza: „cseh birodalom”. Címerét a cseh oroszlán a morva és a sziléziai sassal és a szlovák kereszttel együtt alkotja. A tervezet legjellemzőbb vonásai közé tartozik a „Cseh Birodalom” ideiglenes államelnökének és helyettesének jogállása (V. cikkely). Őket a Nemzeti Bizottság és a párizsi Csehszlovák Nemzeti Tanács, illetve a Nemzetgyűlés választaná, bár az elaborátum III. cikkelye szerint (ezt átvette Rašín) a Cseh Birodalom államformájáról a nemzet- gyűlésnek (nemzeti bizottságnak?) kell döntenie a párizsi Csehszlovák Nemzeti Tanácscsal egyetértésben. Mind a két orgánum a nemzet egyértelmű akaratának a szerve volna. Ugyanennek a cikkelynek 2. bekezdése szerint az ideiglenes álamelnöknek két (esetleg négy) helyettese volna, akiket a Nemzeti Bizottság (nemzetgyűlés) választana. O
