Irodalmi Szemle, 1988
1988/10 - Kulcsár Ferenc: Ő az a férfi, Világol a hold is ..., Egy gyermekbicikli-tolvajra (versek)
1135 VILÁGOL A HOLD IS... Méreteitől a műnek... Figyelője a műnek... S ez a biológiai roham ... Mellemben a háborgó tenger, hullámain a század kalózaival... Kint az éjben november sárguló képeslapja, hátlapján ákombákom: Jancsi szereti Juliskát. És világol a hold is — tegye. Mégis, mégis: ez a megépült bomba a fejemben, ti lényegében mindig- Juliskák és mindig-kedvesek, ez az ép bomba, ahogyan rajtatok elmereng. Ez az én holvagyonságom és haloványságom, kiköltözésem a hó-semmibe, kis szuronnyal, kis zászlóval, jövendő fehérségre is elszántan. Ö, ez a koporsó-mély asztal, ahogyan. elnyeli munkáimat, s ahogyan fölé hajolva siratom őket. EGY GYERMEKBICIKLI-TOLVAJRA ez olyan vers amelyben kisvárosban élek s dalolok benne arról hogy a pincénk zárját feltörte egy homo s ellopta e dalban kicsi fiam kicsi biciklijét de mit is tehet róla szegény hiszen ez csak egy költemény s nagy ritkán van tolvajokkal dolga ó vers csak ez a valósággal hiába versenyez mert hogyan is szól vénséges vén nótád: vékony a papír vastag a valóság íródik mégis ez a vers amelyben élek dehogy kisvárosban a megharagvás kondérjában égek fortyog dől bele sárga hold sírása óceán szele zuhog bele csillagok pirosa vágy szocializmusa e versben ahol élek zúg biciklitolvaj-ének: ismerem ó az árakat hát kitanultam a zárakat megérti tán az állam nem kophat fel az állam
