Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslav Chovanec: Húszéves a csehszlovák államszövetség
978 cikkelyének és a CSNT ügyrendi szabályzatáról szóló 1969. évi 1. sz. törvénye értelmében a CSNT 1971. évi 19. sz. törvényének szövege szerint a Cseh Nemzeti Tanács határozatával ebben a választási időszakban is megalakította a Nemzeti Bizottságok és Nemzetiségek Bizottságát. A Szlovák Nemzeti Tanács az idézett alkotmánytörvény és az SZNT ügyrendi szabályzatáról szóló 1968. évi 204. sz. törvénye értelmében, a később keltezett rendeletek szövege szerinti határozatával ebben a választási időszakban is megalakította a Nemzeti Bizottságok, az Államigazgatás és a Nemzetiségi Ügyek Bizottságát. Ezekben a bizottságokban a nemzetiségek a megfelelő számban vannak képviselve. A nemzeti köztársaságok kormányai az idézett 5. cikkely értelmében szintén nemzetiségi ügyekkel foglalkozó saját szerveket létesítettek. Az SZSZK kormánya 1969. febr. 14-én keltezett 25. sz. kormányhatározatával megalakította a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzetiségi Kormánytanácsát mint tanácsadói, kezdeményezői és koordináló szervet, feladatait szabályzatban határozta meg, amelyet az SZSZK Elnöksége 1972. jan. 26-i 18. sz. határozatával hagyott jóvá. Az SZSZK kormányához hasonlóan a CSSZK kormánya is megalakította a CSSZK Nemzetiségi Komárnyta- nácsát. Ennek ugyanolyan feladatai vannak a nemzetiségek jogainak biztosítása során, mint az SZSZK Nemzetiségi Kormánytanácsának. A nemzeti köztársaságok nemzetiségi kormánytanácsainak tevékenységét e tanácsok titkárságai biztosítják. A CSSZK nemzetiségi kormánytanácsa titkárságai biztosítják. A CSSZK nemzetiségi kormánytanácsa titkárságának funkcióját a Cseh Szocialista Köztársaság Kormány- hivatalának nemzeti bizottsági és nemzetiségi szekciója, az SZSZK nemzetiségi kormánytanácsa titkárságának funkcióját pedig a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatalának nemzetiségi főosztálya biztosítja. A nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága a csehszlovák föderációról szóló 143/1968 Tt. sz. alkotmánytörvény, a 125/1970 Tt. sz. és a 144/1968 Tt. sz., a CSSZSZK-ban élő nemzetiségekről szóló alkotmánytörvények szövegein kívül biztosított még a CSSZSZK 1960-as alkotmányának 20. cikkelyében is: Minden állampolgárnak egyenlő jogai és egyenlő kötelességei vannak (1. bekezdés}. Valamennyi állampolgár egyenjogúsága nemzetiségre és rasszra (fajra) való tekintet nélkül biztosított. (2. bekezdés). A férfiak és nők helyzete egyenlő a családban, a munkahelyen és a közéletben (3. bekezdés). A dolgozók társadalma biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát, egyenlő lehetőségek és egyenlő alkalmak megteremtésével a társadalmi élet valamennyi területén (4. bekezdés). Ezek a rendelkezések az állampolgárok egyenjogúságáról az idézett cikkelynek Az állampolgárok fogai és kötelességei című második fejezetében mindkét nemzetre (a cseh és szlovák nemzetre), valamint az összes, a CSSZSZK-ban élő nemzetiségre vonatkoznak, és a csehszlovák föderációról szóló 125/1970 Tt. sz. alkotmánytörvény értelmében az egyenjogúságról és egyenlőségről rögzített rendelkezésekkel, valamint a 125/1970 Tt. sz. alkotmánytörvény értelmében a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetéről rögzített rendelkezésekkel együtt következetesen érvényesülnek a társadalmi-politikai gyakorlatban Az egyenjogúságnak és egyenlőségnek a csehszlovák szocialista föderációban — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban — a már említett érvényesülési formái, az államgépezet többi szerveiben is megnyilvánulnak: a Csehszlovák Néphadseregben, a Nemzetbiztonsági Testületben, valamint a CSSZSZK Belügyminisztériumának további fegyveres szerveiben. Szocialista föderatív államunk e jelentős hatalmi intézményeiben a parancsnoki funkciók betöltése során a nemzeti elvet éppúgy figyelembe veszik, mint a csehszlovák szocialista föderáció államapparátusának többi szerveiben meglevő funkciók betöltésében. A fentebb említettek alapján megállapíthatjuk, hogy a CSSZSZK-ban élő nemzetek helyzetéről szóló alkotmánytörvény a CSKP és az SZLKP vezetésével a társadalmi-politikai gyakorlatban is következetesen érvényesül. A csehslovák szocialista föderáció mint a nemzeti-állami rendszer optimális államjogi formája hosszú távú jelleggel bír, működése pedig nem végződik a nemzetiségi kérdés megoldásával, ahogyan azt a több mint 65 éves szovjet tapasztalatok és a mi 20-éves tapasztalataink is bizonyítják. A csehszlovák szocialista föderáció a nemzetek fejlődésének, egyenjogúságának, közeledésének és internacionalista egységének államjogi biztosítéka. Az államszövetség a CSKP vezetésével a munkásosztály kezében döntő eszköz államunk jelentős
