Irodalmi Szemle, 1988

1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslav Chovanec: Húszéves a csehszlovák államszövetség

977 elvet konkrétan az idézett alkotmánytör­vény további cikkelyei taglalják. Az alkotmánytörvény 2. cikkelye rögzíti: „A nemzetiségek létszámuknak megfelelő­en nyernek képviseletet a képviselő-testü­letekben és más választott szervekben.” Az idézett cikkely azt jelenti, hogy a nem­zetiségek képviseltetik magukat a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság népképvi­seleti szerveinek egész rendszerében — a Szövetségi Gyűlésben, a Cseh Nemzeti Ta­nácsban, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és mindkét nemzeti köztársaság — a Cseh Szocialista Köztársaság, ill. a Szlovák Szo­cialista Köztársaság — valamennyi fokú nemzeti bizottságaiban.26 Ezenkívül a nem­zetiségek egyenjogúsága a cseh és szlo­vák nemzettel az idézett cikkely szerint más választott szervekben is biztosított, például a legmagasabb fokú képviseleti szervek (Szövetségi Gyűlés, Cseh Nemzeti Tanács, Szlovák Nemzeti Tanács) bizottsá­gaiban, albizottságaiban és munkacsoport­jaiban, az igazságszolgáltatásban, a nem­zeti bizottságok tanácsaiban és szakbizott­ságaiban stb. A nemzetiségek más állami szervekben is képviseltetik magukat, tag­jaik különböző funkciókat, pl. a nemzeti köztársaságok néhány minisztériumában miniszteri és miniszterhelyettesi tisztsége­ket látnak el. Valamennyi fokú és típusú nemzeti bizottságokban is jelentős tisztsé­geket töltenek be (jnb- és hnb-elnökök, -alelnökök), főként a nemzetiségileg ve­gyes adminisztratív-territoriális egységek­ben. Jelentős gazdasági funkciókat, vala­mint a CSSZSZK politikai rendszerének egyes szerveiben beleértve a CSKP-t, SZLKP-t és a Nemzeti Frontot is — bizo­nyos tisztségeket látnak el. A nemzetisé­gek és nemzetek egyenjogúsága a CSKP és az SZLKP vezetésével a társadalmi-po­litikai gyakorlatban is realizálódott. A nemzetiségek helyzetéről szóló alkot­mánytörvény 3. cikkelye rögzíti: „A ma­gyar, a német, a lengyel és az ukrán (ru­szin) nemzetiségű állampolgároknak nem­zeti fejlődésük érdekeinek megfelelő ter­jedelemben és a törvény által megszabott feltételek között biztosítják: a) a saját nyelvükön való művelődés jogát; b) a sok­oldalú kulturális fejlődés jogát; c) hiva­talos érintkezések során a saját nyelv használatát az illető nemzetiség lakta te­rületeken; d) a nemzetiségi kulturális-társa- dalmi szervezetekben való tömörülés jogát; e) a saját nyelvű sajtóra és tájékoztatásra való jogot. A felsorolt jogok terjedelmét és feltételeit törvények szabályozzák.” Az idézett cikkelyben azok a jogok van­nak rögzítve, amelyek döntőek és közvet­lenül szükségesek a nemzetiségek sajátos nemzeti jellegének a megtartásához és kul­túrájuk fejlődésének a biztosításához. A nemzetiségek anyanyelvén történő mű­velődés jogát mindkét nemzeti köztársa­ságban gyakorolják. Ezt a jogot az iskola- rendszer biztosítja, amely a csehszlovákiai iskolai művelődési rendszer szerves ré­sze.27 A nemzetiségeknek a 3. cikkelyben idézett többi joga és kötelessége azzal realizálódik, hogy megalakulj- több nem­zetiségi kulturális intézmény és szervezet, amelyek teljes mértékben biztosítják a nemzetiségek kulturális életét. A CSSZSZK-ban élő nemzetiségeknek saját hivatásos színházaik, hivatásos, félhivatá­sos és amatőr ének- és táncegyütteseik működnek. A nemzetiségek nyelvén meg­jelenik a napi sajtó, szak- és tudományos­ismeretterjesztő folyóirataik vannak. Ki­adóik szépirodalmat és tudományos iro­dalmat adnak ki. A nemzetiségeknek saját irodalmuk van, íróik és költőik az írószö­vetségben sajáj- szekciókat létesítettek.28 A Csehszlovák Rádió és Csehszlovák Televí­zió a nemzetiségek nyelvén is sugároz mű­sort. Saját kulturális szervezeteik léteznek: az SZSZK-ban a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége), a KZUP (Ukrán Dolgozók Kulturális Szö­vetsége) — mindkét szövetség az SZSZK Nemzeti Frontjának tagja; a CSSZK-ban a PZKO (Lengyel Kulturális-Művelődési Szö­vetség) és a Csehországban Élő Német Nemzetiség Kulturális Egyesülete — ezek a CSSZK NF tagjai. A nemzetiségek egyenjogúsága a cseh és szlovák nemzettel az idézett törvény 4. cikkelyében specifikus módon van kife­jezve: a szocialista internacionalizmus szellemében rögzíti, hogy a CSSZK vala­mennyi állampolgára szabadon és saját meggyőződése szerint dönthet nemzetiségi hovatartozásáról. Nemzetisége nem jelent­het hátrányt a politikai, gazdasági és tár­sadalmi életben való érvényesülése során. Ez a cikkely tiltja az elnemzetietlenítésre irányuló mindenfajta erőszakot. A nemzetiségek egyenjogúságának biz­tosítéka, hogy a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény 5. cikkelyének 2. bekezdése rögzíti: a nemzeti tanácsok tör­vényei megszabják, mely képviseleti szer­vek és végrehajtó szervek mellett létesül­nek olyan szervek, amelyek biztosítani fogják a nemzetiségek jogainak az érvé­nyesítését. Az idézett alkotmánytörvény 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom