Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslav Chovanec: Húszéves a csehszlovák államszövetség
972 amikor a CSSZSZK Nemzetgyűlése elfogadta a csehszlovák államszövetségről szóló 143. sz. alkotmánytörvényt. Ezt 1968. október 30-án, az SZNT túrócszentmártonl deklarációjának 50. évfordulóján a bra- tislavai várban ünnepélyesen aláírták, és 1969. január 1-jén lépett érvénybe. A csehszlovák szocialista államszövetség törvénybe iktatása és bevezetése az 1968— 69-es válságos időszakban kezdődött meg. A jobboldali opportunista, revizionista és nacionalista erők megpróbáltak visszaélni a CSSZSZK államszövetségének igazságos eszméjével. A nemzetiségi kérdésnek különféle nem marxista, revizionista, nem osztályjellegű és nacionalista koncepciók által történő megoldásának javaslásával igyekeztek kétségbe vonni a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldásának elveit. A nemzetiségi kérdést a CSKP és az SZLKP a Szovjetunió példája nyomán szocialista államszövetség formájában javasolta megoldani. Valamennyi jobboldali opportunista, revizionista és nacionalista koncepció lényege abban nyilvánult meg, hogy közvetítésükkel a jobboldali és ellenforradalmi erők támadták a CSKP vezető szerepét a társadalomban és az államban, ill. a CSSZSZK politikai rendszerében. A jobboldali erők semmibe vették a szocializmus valamennyi értékét, destruálták az államhatalmat és a CSSZSZK politikai rendszerének ún. optimális modellje útján megpróbálták a hatalmat a saját kezükbe ragadni. Ezt összekapcsolták az ún. demokratikus föderáció tervével, így kísérelve meg az 1948 februárja előtti viszonyok, ill. a München előtti CSSZK helyreállítását. A jobboldali erők koncepcióik pertrak- tálása során ignorálták a CSSZSZK-ban a nemzetiségi kérdés szocialista, internacionalista és osztálytartalmát, kizárólag nacionalista, sovinisztta pozíciókból indultak ki mind a CSSZSZK-n belüli nemzeti és nemzetiségi viszonyok megoldásában, mind a többi szocialista ország, főleg a Szovjetunió nemzeteihez és nemzetiségeihez fűződő viszonyban.10 Hangsúlyoznunk kell azt a tényt, hogy az SZLKP és a CSKP marxista—leninista magva a csehszlovák szocialista államszövetség megalkotását a jobboldali opportunista, revizionista, nacionalista és an- tiszocialista erők ellenében vitte véghez és harcolta ki. Erre mutatott rá Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke is: ,,... ha jól meggondoljuk, törvényszerűen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az államszövetség nemcsak mindkét nemzet viszonyának a rendezése szempontjából volt politikailag szükségszerű, hanem abból a szempontból is, hogy az antiszocialista erők elleni harc sikeres megvívásának Is alapja volt..”11 Ezzel a kommunista pártban, főleg 1969 áprilisa után, a CSKP új vezetőségének és Gustáv Húsúknak a fellépésével megteremtődtek a feltételek, hogy a CSSZSZK-ban létrejöjjön az állam- szövetség mint a nemzeti állami rendszer új formája. Ez tartalmában és formájában olyan szocialista államszövetség, amely következetesen a nemzetek önrendelkezési jogának, az önkéntességen, az egyenjogúságon alapuló jogoknak, a szocialista internacionalizmusnak a marxista-leninista elvein nyugszik. Ebbői az aspektusból nézve a csehszlovák államszövetség létrejötte pozitív tényező volt a CSSZSZK politikai és gazdasági konszolidálásának, a cseh és szlovák nemzet államjogi viszonyának és egyáltalán a CSSZSZK politikai rendszerének a konszolidálása során az egész államszövetségben és a nemzeti köztársaságokban. Hangsúlyozni kell, hogy a csehszlovák államszövetség ezzel mindkét nemzetnek egyenlő és optimális feltételeket teremt a fejlődéshez és az önmegvalósításhoz. A csehszlovák szocialista államszövetség marxista-leninista eszmei, politikai és alkotmányos elvekre épül, amelyek a következők: a nemzetek önrendelkezési joga egészen az elszakadásig és önálló állam megalakításáig; az államszövetségbe való belépés önkéntességi alapon; a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága; a demokratikus centralizmus; a CSKP vezető szerepe; a nemzeti alap, ami annyit jelent, hogy a csehszlovák államszövetség szubjektumai nemzeti államok — a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság —; a szocialista internacionalizmus; a CSSZSZK egységes gazdasági és politikai alapja; a szocialista demokrácia elvei, a CSSZK és az SZSZK alapvető kérdéseiben az egységes politikai rendszer.12 Rá kell mutatnunk, hogy a CSSZSZK társadalmi-polit.kai gyakorlatában megvalósuló államszövetség helyes érvényesítése szempontjából, valamint, hogy a csehszlovák szocialista föderáció úgy fejlődjék, mint két egyenjogú nemzetnek — a esetinek és a szlováknak — s a nemzetiségeknek a modern szocialista állama (mind az államszövetségnek mint egésznek, mind a