Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslav Chovanec: Húszéves a csehszlovák államszövetség
969 JAROSLAV CHOVANEC Húszéves a csehszlovák államszövetség A csehszlovák államszövetségről és a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvények elfogadásának huszadik évfordulóját ez év október 27—28-án ünnepeljük. Ekkor ünnepeljük az önálló csehszlovák állam megalakulásának 70. évfordulóját is, amely nemzeteink és nemzetiségeink életében szintén jelentős évforduló. E történelmi esemény jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a CSSZSZK új államjogi elrendezéséről, működéséről és arról, hogy a csehek és szlovákok közös nemzeti-állami rendszerének új formája, valamint a nemzetiségek helyzetéről szóló törvény menny re vált be a társadalmi politikai gyakorlatban. A fentebb említetteket szem előtt tartva szeretnénk olvasóinknak közelebbről bemutatni ezeket a nemzeteink és nemzetiségeink életében lényeges szerepet játszó tényeket, hozzájárulva ezzel e jelentős történelmi évfordulókról való méltó megemlékezéshez. ÜT A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMSZÖVETSÉGHEZ Az önálló csehszlovák állam — a Csehszlovák Köztársaság — 1918. október 28- án történt megalakulása a cseh és a szlovák nemzet nemzeti felszabadító harcának volt az eredménye. Ebben a harcban a munkásosztály vezette forradalmi nép döntő szerepet játszott. A harc a nagy októberi szocialista forradalomban győzedelmeskedő és szocialista államot — proletár- diktatúrát — létrehozó oroszországi munkásosztály harcának a mintájára bontakozott ki. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme jelentősen befolyásolta Ausztria—Magyarország valamennyi elnyomott nemzetének nemzeti felszabadító harcát. A cseh és szlovák proletariátusnak utat mutatott és távlatokat nyitott a dolgozók szociális és nemzeti szabadságáért indított harcában. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságnak mint a csehek és szlovákok önálló közös államának a megalakulása jelentős mérföldkő nemzeteink életében. Megvédte őket a további nemzetiségi elnyomástól, az el- németesítéstől és az elmagyarosítástól. Ez zel összefüggésben figyelmeztetnünk kell arra, hogy a München előtti CSSZK-ban az uralkodó burzsoázia a csehek és szlovákok közötti viszony a nemzeti ideológiává kikiáltott csehszlovakízmusra építette. A csehszlovakizmus és a CSSZK 1920-as alkotmánya szerint Csehszlovákiában csak egyetlen nemzet — az egységes csehszlovák nemzet — és csak egyetlen nyelv — a csehszlovák — létezett. Eszerint az állami ideológia szerint a szlovákokat a cseh nemzet fiatalabb ágaként tartották számon, tehát önálló nemzetként nem ismerték el. Erre az ideológiára támaszkodva az uralmon levő burzsoázia nem oldotta meg és nem is tudta volna megoldani a München előtti CSSZK akut nemzetiségi kérdését. Saját korlátolt osztálypolitikai céljait tartva szem előtt, a dolgozók szociális problémáit sem oldotta meg. Annak ellenére, hogy a München előtti burzsoá demokratikus CSSZK burzsoá és osztályviszonyokon alapuló, nemzetiségileg — főleg a szlovák nemzettel szemben — igazságtalan alapokra épült, és a cseh burzsoázia uralkodó pártja saját nemzetét is kizsákmányolta, m ndkét nemzet saját hazájaként ismerte el. A cseh nemzet megkapta a teljes, a szlovák pedig a részleges nemzeti szabadságot, s ez lehetővé tette,
