Irodalmi Szemle, 1988
1988/1 - Rácz Olivér: Harc az emberért Hófehérke és a hét bányászgyerek
7 tását. Pontosan betartja ugyan az időbeli sorrendet, látószöge azonban a jelvetett szituációk szerint változik. A műnek nincs folyamatos cselekménye, szerkezete szabadon egymásra épülő kalandos epizódokból és történetekből áll. A humoros és szatirikus hang a regény alaphangja. Tulajdonképpen egy humorosszatirikus regényről van szó, amely parodizálja a háborút és a fasizmust, elutasít mindent, ami a háború alatt és a háború hatására az életben deformálódott, elítél mindent, ami a normális élet szempontjából idegen és elviselhetetlen. A szatirikus, komikus és ironikus látószög és a választott epikus elbeszélőforma következtében — amelyben a humoros, groteszk, nevetséges, komoly és drámai helyzetek váltják egymást — a regénynek nincs főhőse. Központi alakjai Fenyőék, elsősorban Fenyő, akit forradalmi múltjáért és természetes, született intelligenciájáért mindenki tisztel, még Álom Tivadar is, aki jól érzi magát ezek között a városi „svihákok” között, pedig nézetei sok esetben különböznek a többiekéitől, és az eseményeket sokszor másképpen értékeli, mint ők. Megtartja saját, egyéni világát. A regény lírai és szerelmi jelenetei az ő alakjához kapcsolódnak, s ezek világosan mutatják az ellentéteket a valóság és az ő vágyai, elképzelései között. A szereplőket Rácz Olivér ebben a regényében sem belsőleg, hanem külsőleg — leírással, stilisztikai és nyelvi eszközökkel — jellemzi. Sok nyelvjárási kifejezést, zsargont, szójátékot, jelképes, Urai leírást alkalmaz. Fenyőék különös, nyers nyelve, ahogyan a világ eseményeit magyarázzák, humoros, bizarr, groteszk, sőt helyenként naturalista helyzeteket teremt. Ironikus hangvételével, a kor és az emberi jellemek konfrontációjával, a háború és a fasizmus pszichológiájának groteszk leírásával, nevetségessé tételével, az emberi, társadalmi és erkölcsi értékek szétesésének hangsúlyozásával és az újszerű emberi magatartások modellálásával Rácz Olivérnek ez a regénye is mindig időszerű marad. Garaj Lajos
