Irodalmi Szemle, 1987
1987/8 - KRITIKA - Mészáros László: Női szemmel
KRITIKA elkalandoztunk! Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy kielégítetlenül maradt elvárásunk nem volt teljesen indokolt az elemzett művekkel szemben. Nem várhatjuk el egyes konkrét művektől azt, amit az irodalom egészétől lehet csak megkövetelni. Szüntelenül változó világunkban az irodalmunkban is mindig új és új szempontok, hozzáállások, eszmék kellenek, hogy új képeket, motívumokat, történeteket hordozhassanak a művek. A lényegénél fogva integratív szépirodalomnak nagy lehetőségei vannak. Ha azonban nem tud megfelelni a kor követelményeinek, akkor az érdeklődő ember számára marad a tényirodalom, a történelem és a történelemfilozófia. Mert a gondolkodó embernek így vagy úgy ki kell egyeznie a múlttal és a történelemmel. Az elemzett három mű mintegy „női szemmel“ vetíti elénk a múlt néhány szövevényes eseményét, ember- központúan ábrázolja az egyén és a történelem dialektikus függőségének egy- pár mozzanatát. Egy utóirat, egy folytatás és egy bemutatkozás. Értékeik megbecsülést, fogyatékosságaik megbocsátást érdemelnek. Inspi- rációs töltetüket az első olvasás után sem veszítik el teljesen. A sebesült, ecsetrajz — 1973
