Irodalmi Szemle, 1987
1987/8 - FÓRUM - Vita a Próbaútról
FÓRUM t>* Az elmúlt év végén jelent meg legfiatalabb irodalmi nemzedékünk bemutatkozó antológiája, a Próbaút. A kötetet 1987. február 28-án, a Fiatal írók Köre I. találkozójának keretében értékelték íróink és kritikusaink. A Zalabai Zsigmond elemző előadása (lásd: Próbaút a Parnasszusra, Irodalmi Szemle 1987/7) után következő vita anyagát, a hozzászólások megszerkesztett szövegét az alábbiakban közöljük. TURCZEL LAJOS levele a találkozóhoz Kedves ifjú barátaim! Nagyon sajnálom, hogy új nevet kapott csoportotok első hivatalos találkozóján nem vehetek részt, noha az Iródia-korszak kezdetétől kapcsolatban voltam veletek, és irodalmunk folytonossága, az utánpótlás kedvező alakulása szempontjából fontos kezdeményezésnek tartottam spontán módon történő összefogásotokat, tömörüléseteket. Irodalomtörténészként, a két háború közti korszak kutatójaként jól ismerem azokat a nehézségeket, amelyek 1918 után kibontakozott kisebbségi irodalmunk fejlődését gátolták, és a folytonosság természetes, rugalmas alakulását fékezték. A legnagyobb akadály akkor az anyagi erőnek és a szervezettségnek hiánya volt, ennek következtében az írói munka sokszor még a minimális anyagi elismerést sem kapta meg, s kisebbségi viszonylatban — az elfuserált Masaryk Akadémián kívül — nem voltak olyan stabil, államilag pártfogolt intézmények, amelyek az irodalmi utánpótlás alakulását hatékonyan elősegíthették volna. A felszabadulás után a mi irodalmi és szellemi életünk újraindulása nagy késéssel és szinte a nullpontról történt, s ezért az Irodalmi viszonyok normalizálódásához túl hosszú időre volt szükség. Az írói közösség rendkívül szűk volta kezdettől aktuálissá tette az utánpótlás kérdését, amelyet a kibontakozó sajtó gyorsan napirendre is tűzött. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy a kérdés első nagyobb szabású felvetése 1955 végén és 1956 elején az Új Ifjúságban történt. Hosszú heteken keresztül folyt itt a cikkezés a fiatal írók helyzetéről és felkarolásáról. Én Több megértést és közlési lehetőséget a fiatal írók számára című írásommal kapcsolódtam a vitába, és néhány hónappal később hozzáfogtam az akkor bontakozó második lírikus nemzedék antológiájának összeállításához. A Fiatal szlovákiai magyar költők című antológia 1958 elején, tehát még az irodalmi vajúdás korszakában jelent meg. Az irodalmi utánpótlás szervezésének további lépései aztán már rendezettebb és fejlettebb irodalmi viszonyok között történtek, és a jobb lehetőségeket főleg az Irodalmi Szemle létrejötte teremtette meg. A hatvanas évek második felében az Irodalmi Szemlében Tőzsér Árpád a kezdő lírikusok számára írói műhelyt alakított ki, és annak eredményeiből állította aztán össze az Egyszemű éjszaka című új nemzedéki antológiát. A nemzedék prózaíróinak bemutatása a Duba Gyula által szerkesztett Fekete szél című antológiában tör' tént meg. A ti csoportotoknak, az Irődiának a fellépésében az volt az új vonás, hogy a nem
