Irodalmi Szemle, 1987
1987/8 - Karol Tomiš: A szlovák és magyar szocialista irodalom közössége
A szlovák £.s magyar szocialista irodalom közössíge Irodalmi közösség alatt — Dionyz Durisin kutatásainak alapján — a nemzeti irodalmak olyan csoportosulása értendő, amelyet irodalmak közti és irodalmon kívüli kapcsolatok rendszere jog egységbe. Strukturált egészet képez, amely fölébe van rendelve alkotóelemeinek, az egyes nemzeti irodalmaknak, ugyanúgy, ahogy a keletkezését, fejlődését és megszűntét irányító törvényszerűségek fölötte állnak a nemzeti irodalmakban végbemenő folyamatokat meghatározó törvényszerűségeknek. Az irodalomközi csoportosulás legelemibb formája két nemzeti irodalom közössége, amint ezt a cseh és a szlovák irodalom együttélése is példázza. Az ilyen bilaterális irodalmi közösség azonban nagyon r'tka. Amennyiben létezik, rendszerint nagyobb, a nemzeti irodalmak multilaterális csoportosulásába tartozik. Így a cseh és a szlovák irodalom a szocialista világrendszer korszakában a szocialista irodalmak közösségének alkotóeleme. Ebben az értelemben lehet szó manapság a szlovák és a magyar irodalom közösségéről. Két nemzeti irodalom kiemelése és elhatárolása bizonyos irodalomközi csoportosuláson belül csak relatív jelleggel bírhat és az irodalmi kutatás céljait szolgálja meghatározott szempontok szerint. Ennek teljes mértékben tudatában voltunk írásunk téma- jának és anyagának körülhatárolásánál. A szlovák és a magyar irodalom közössége ugyanis csak részproblémája a szocialista irodalmak közössége összetett kérdéskomplexumának. Az egész irodalomközi csoportosulás törvényszerűségeinek meghatározása ugyanis feltételezi az egyes alkotóelemek közötti összefüggések feltárását, valamint ezek kölcsönös összevetését Vizsgálódásaink során az induktív és a deduktív módszert dialektikus egységben alkalmaztuk. Meggyőződésünk szerint ugyanis csak a konkrét irodalomtörténeti anyag elemzése (kezdve az irodalmi művel, ennek alkotóelemeivel és végezve az egyes korstílusokkal, irodalmi irányzatokkalj lehet kiindulópontja az irodalomközi folyamatok megbízható és célravezető kutatásának. Ugyanakkor a marxista ösz- szehasonlító irodalomkutatás elméleti szempontjainak és fogalmi rendszerének érvényesítése nélkül megrekednénk az irodalomtörténeti tények szövevényében, és képtelenek lennénk a megfelelő elméleti következtetések levonására. Vizsgálódásunk tárgyául FrantiSek Hecko, Szabó Pál és Veres Péter néhány, a negyvenes és az ötvenes években írott prózai művét választottuk. E művek mindkét nemzeti irodalom fő KAROL TOMIS A SZLOVÁK ÉS MAGYAR SZOCIALISTA IRODALOM KÖZÖSSÉGE