Irodalmi Szemle, 1987
1987/7 - HOLNAP - Hodossy Gyula: Versek
HOLNAP hét szadista, marcangoló izzás vagy mazochista alázat. Esetleg holmi plá- tói gügyögés, holdba merengő remegés. Egyik sem! Egyszerűbb és összetettebb egyidejűleg. Szeretem, tehát kedvelem, tisztelem, becsülöm; ha hiányzik, ha nincs mellettem — fájok. Ezt jelenti a szeretem. Az utolsó szó a volt. Az első sorban a második szó. Ez a volt állítja be időben a csütörtököt. Nem lesz, volt. Elmúlt. Elúszott az időben, és én csak integetni tudok. Volt. Az egyik legfontosabb szó a Versben, az Időt hordozza magában. Kulcsszó. Ennyit a Vers szavairól. Nem tudtam viszont szavakkal érzékeltetni, hogy mikor, milyen régen volt az a csütörtök. Csak azt írtam, hogy volt. De ezt így kevésnek éreztem, ezért az első és a második sor között üresen hagytam egy sort. Ez az üres hely jelképezi az időt, ami eltelt a csütörtök és a ma között. Ezért a sokatmondó üresség; leheletfinoman elhintve a két sor közé. HODOS6Y Gyula Elégedetlenkedem Így lesznek az ünnepnapok Hát kérem ha szégyen ha nem hanem mit csinálna ön akkor ha szégyen ha nem mert az élet megy tovább s a szennyvízcsatorna a patkányok birodalma ha szégyen ha nem a tolvajokból sosem elég a pírt arcodról elrabolták szerencsére nagy a váltságdíj nem kell szégyenkeznünk hogy nem váltjuk ki a szégyent ha szégyen ha nem megvagyunk nélküle pír helyett bamba mosoly — tolvajoknak van elég belőle — ha szégyen ha nem a patkányokat nincs ki kirabolja Észre sem veszem, ahogy meghalnak bennem az emberek, naponta négy vagy tizennégy. Talán másképp lenne, ha temetést rendeznék mindenkinek, aki elhal bennem, mert a temetés ünnep, az ünnepet meg általában megjegyzi az ember.
