Irodalmi Szemle, 1987
1987/5 - ÉLŐ MÚLT - Pukkai László: „A legszebb május elseje” 1.
A CSKP megalakulását követő időszak a kapitalizmus részleges és átmeneti megszilárdulásának korszaka volt. Az európai forradalmak elcsendesedtek, a munkásmozgalom veszített harcosságából, ú] utakat keresett céljának, a proletárdiktatúrának eléréséhez. Az útkeresés eredménye: a Kommunista Internacionálé 1924 júliusában tartott V. kongresszusa célul tűzte ki a párt bolsevizációját. A CSKP 1925. évi III. kongresszusán elemezte a kollektív vezetés, a demokratikus centralizmus felújításának problematikáját, a munkásosztály szövetségesei kérdésének megoldását. A párt 1929. évi V. kongresszusa után a Klement Gottwald-féle vezetés a KI határozatainak szellemében irányította hazánk munkásmozgalmát a történelem legzavarosabb szakaszában is. Az 1921—1929-es évek felemás helyzetében az alsószeli kommunisták munkájában is észlelhető néha a tanácstalanság és a határozottság hiánya, de szociális helyzetéből adódóan a falu agrárproletariátusa rákényszerült a harc folytatására. Már 1922-ben sikerült a községi elöljáróság szociáldemokrata és kommunista tagjainak kiharcolniuk, hogy a falu minden munkáscsaládjának hatszáz négyszögöl szántóföldet adjanak haszonbérbe, 21 család pedig házhelyet kapott a mai Üj utcában.17 A május elsejék hagyományos megünneplése 1922-től eredeztethető. Az 1922-es május elsejét az alsószeliek Galántán és Felsőszeliben ünnepelték. A galántai nagygyűlésen Nagy Gyula, a CSKP magyar szekciójának vezetője szónokolt. Felsőszeliben délután 3 órakor kezdődött a manifesztáció, ott az ünnepi beszédet Major István tartotta.18 1922. június 27-én az Eisler és Szóld cég dögösi majorjában tettlegességre került sor. Hajdú István intéző a kollektív szerződések ellenére sem akarta 120 munkásnak a napi bérébe beszámítani azt az időt, amelyet a munkahelyre vezető úton töltöttek. A vita eredménye: a munkások bántalmazták az intézőt, a csendőrség pedig 14 munkást letartóztatott.19 Az alsószeli kommunisták 1923. július 6-án nagyszabású népgyűlést szerveztek, amelynek irányítója Szaller Jenő volt. A 230 résztvevő meghallgatta Viliam Siroky beszámolóját, amelyben a hazai gazdasági helyzetet elemezte. A prágai urakat, a parlamentet majomketrecnek nevezte. Ezért a kijelentéséért a szónokot 14 napi bötrönre és 200 korona pénzbírságra ítélte az államhatalom. Az 1923. október 22-én tartott községi választások is sikeresek voltak. A harminc mandátumból a kommunisták tizenhármat kaptak. A falu házhelyhez juttatott lakói és a haszonbéresek így köszönték meg a párt tagjainak segítségét.20 1924. május elsején a kommunista párt 50 tagja Felsőszelibe, majd innen a felsősze- liekkel együtt Galántára vonult, hogy részt vegyen a járási manifesztáción.21 Az 1924. június 29-i tüntetéskor Steiner Gábor szónokolt Alsószeliben a Dombon. A 300 tüntető meghallgatta a szónok gazdaságpolitikai elemzését, földreformot sürgető beszédét. A főképp a szovjet állam eredményeit méltató külpolitikai elemzése kimondottan nagy sikert aratott.22 1925-ben a kommunista párt azt akarta elérni, hogy a munkaadók ne alkalmazzanak idegen munkásokat, tiltsák ki őket a falu területéről. A munkáltatók ugyanis szívesebben alkalmazták az alacsonyabb bérért is dolgozni hajlandó más falubelieket. A községi jegyzőkönyvből tudjuk, hogy ezeket a problémákat fejtegette Vígh Sándor a községi elöljáróság 1925. II. 23-án tartott ülésén. Ezen a gyűlésen a kommunista párt tagjai közül Varga Sándor és Major István lemondtak képviselőtestületi tagságukról. Helyettük Szász Gézát és ifj. Váczi Lajost választották a testületbe.23 A párt hazai egységét meg-megbontó ellentétek ellenére is egyre terjedtek a marxista eszmék az ifjúság körében. A csendőrőrsök a Járási Szolgabírói Hivatal utasítására összeállították a politikailag megbízhatatlan regruták névsorát; Alsószeliből ezek közé sorolták az 1905. III. 15-én született Pónya Dezső párttagot.24 Ebben az évben sztrájkot is szerveztek a kommunisták. „A béremelésért harcoló, sztrájkoló földmunkások közül Kajos Zsigmondot, Varjú Jánost és Rehák Istvánt, a sztrájkbizottság három tagját letartóztatták, s bírósági tárgyalás, ítélethozatal lett a vége. Nagyon sokáig lelkesített bennünket, egyszerű agrárproletárokat a bírósági tárgyaláson lefolyt párbeszéd. 3
