Irodalmi Szemle, 1987
1987/5 - Tőzsér Árpád: Tanulmány egy kucsma (és a költészet) természetéről
lkedhet úgy ki időnként a nevezetes tó v izéből mint ahogy F. bátyám merül föl az üreg mélyéből iszapos pardon homokos fej én hínárok gyökerek lógnak néz rám vadul csak nehezen ismer meg részeg most is mi nt ahogy máskor is nagyon gyakran néha n apokon át mulatott egyfolytában s keserű arccal fújta hogy megdöglött a szemeten a varjú s nem volt kétséges hogy a nóta va rjújának exemplumában saját szomorú sors át látta azt mondják az apja az én nagya pám is egy rakás pozdorján halt meg az u dvar sarkában a család már be sem engedt e ő is többször volt részeg mint józan k örülbelül azon a helyen ahol az a bizony os lochnessi üreg van F. bátyám az apját találta úgy az árokban ahogyan én őt abb an a lyukban csakhogy F. bátyám meg sem á llt az apja mellett sőt tüntetően elford ította fejét ebben a családban mindenki gyűlölt mindenkit az erény számukra az v olt amik ők nem voltak s így a másikban mindegyik saját magát gyűlölte acsarkodva. Mindenesetre F. bátyámnak akitől őseim s ötét szenvedélyeiről a legtöbbet megtudt am s akiben a család öngyűlölete a légin kább tombolt az volt a nótája hogy megdö glött a szemeten a varjú nem tartotta te hát magát valami sokra de ha nagy néha tű t s ollót vett a kezébe azt a kegyet ősz tó király mozdulatával tette s a szegény kuncsaft szinte négy lábra ereszkedhetet t ekkora fönség láttán ilyen kegyosztó a rccal varrta harminc évvel ezelőtt a mi kucsmáinkat is apámét enyémet két nagyba csimét s testvérbátyámét de most hogy új ra élem a varrógépnél celebrált furcsa s zertartást valami kárörömfélét is látok az arcán valamit az ingét ajánló Nesszos z sejtelmes vigyorából nekem úgy adta ke zembe a kész kucsmát mint aki tudja hogy milyen kínokat ruház ezzel rám s attól a perctől kezdve én is éreztem s érzem mái g azt a kínzó megmagyarázhatatlan bűntud atot amelyet addig csak benne éreztem s nem tagadom volt idő hogy épp ezt a rejt élyes rossz közérzetet véltem fekete zah irom jelentésének máskor miután két nagy bácsim ereje teljében elhalálozott egy p illanatra az is megfordult a fejemben ho gy a haláluk nem F. bátyám süvegeivel fü gg-e össze s szorongva figyeltem a marad
