Irodalmi Szemle, 1987
1987/4 - FIGYELŐ - Marczell Béla: Farsangjárás
(lásd számunk képanyagát) százados hagyományt elevenít föl; egyes mozzanataiban a következő motívumok találhatók: ■ 1 Lakodalmasok ■ 2 Medvetáncoltatók ■ 3 Mesterségutánzók (hentes, borbély., drótos) ■ 4 Tuskóhúzás ■ 5 Alkalmi jelenetek: a Bolondok szánja a Szamaras ember a Fordított ember a majommal a Szalmakunyhó a Virággal rakott kocsi. ■ A dőrék megjátszói csak férfiak lehetnek, a női szerepeket is (menyasszony) férfiak alakítják. Beszélni nem szabad, csak jelekkel értekeznek. A szereplők között találunk menyasszonyt, vőlegényt, vőfélyt (vőfíny), násznépet, perselyes kére- getőt, bolondos borbélyt, medvetáncoltatót a medvével, henteseket, tojásszedőket (ők szedik össze kosarukba az ajándékot), me- szelősöket, ördögöket. Van ezenkívül drótos, s vannak testőrök és alabárdosok is. Az alabárdosok a kapuban őrködnek, amíg a násznép a házban dorbézol. Mivel a beszéd tilos, csak énekelhetnek. A menet zeneszóval, énekszóval vonul egyik háztól a másikig. A tojásszedők az udvarokon és az ólakban az után kutatnak, mit vihetnének, mit emelhetnének el. Ilyenkor ez is megengedett. A borbélyok az utcán habbal kenik be a bámészkodókat, akiknek ezért fizetniük kell. Ha a farsangi időszakban a faluban nem volt esküvő, az ördög két vénlánynak öltözött legénnyel húzatta a terméketlenséget jelképező csököt (tüsköt), s közben korbácsával állandóan noszogatta őket. Ezt a csököt mindig annak a lánynak az ajtajába állították, aki az év folyamán kikosarazott valakit vagy valakiket. Ez volt a legények bosszúja. Ha farsangkor volt esküvő, a csökhúzás elmaradt, helyette virággal rakott kocsit húztak végig a falun. ■ Valamikor a Csallóköz minden falujában megtartották a farsangot. Ez a felszabadult ünneplés három napig tartott. Bősön a leányok, legények ökrös szekérre ültek. Ha sok volt a hó, szánkóval járták az utcákat. A kocsi vagy a szán közepére nagy hordót állítottak, erre telepedett le a vidám társaság. Öltözetük díszmagyar ruha volt. Énekeltek, tréfálkoztak, „ujjon- gattak”, mulatni hívták az embereket. Az asszonyok is megkerülték a falut, kocsmáról kocsmára, házról házra jártak, hogy „nyáron sok legyen a csibe”. A mulatozás már vasárnap délután megkezdődött, s csak kedden éjfélkor ért véget.
