Irodalmi Szemle, 1987
1987/3 - HOLNAP - Krausz Tivadar: Kritikuss
HIZSNYAI ZOLTÁN már az elmélyülés útját járja, mint ezt az újabban megjelent versei bizonyítják (1986/3, 4, 7). Én A vers teste c. versére szavazok. Miért? Mert ez kizárólag Hizsnyai saját szellemi anyagából épült. Nem így a Hitvallás Bokorion szerint (Kurt Vonnegut, ]r), a Paul Chaulot arc poétikája, a Halál fia vagyok (a nyolcvanéves fózsef Attila), A Házam szelleme (Arany János). (Meg kell jegyezzem, az 1984/7-es számban megjelent hét verse közül is négy szintén valakihez, valaki emlékére, valakinek, valaki inspirálására, ihletésére íródott.) Ez persze önmagában nem baj, mert ezeken a verseken is rajta van Hizsnyai felismerhető versarca, de mint jelenség feltűnő; talán Hizsnyai- nak jobban szabadon kellene eresztenie saját ihletettségét, mely a versért való küzdelemben valahogy féket kap, jobban kellene bíznia önmagában. (Hizsnyainak le kellene vetkeznie a spekulációra való hajlamát is, lásd Hitvallás Bokonon szerint.) A Halál fia vágyókban sok a járulékos verselem, Hizsnyai szigorúbb versépítkezéshez szoktatott bennünket. A Házam szelleme c. vers és Arany János, bevallom, nem tudom, hol találkoznak . .. Ha a költő szakítana körülményeskedésével, átvágva minden gordiuszinak tűnő hizsnyai-csomót, ás versei irányát nemcsak a szavak alakiságából következő szerveződés szabná meg, hanem a végigondolhatatlanul is végiggondolt gondolat, akkor önmaga javára, s a mi javunkra is átha- tóbb költészetet művelne. HODOSSY GYULA Tehetetlenül (1986/ 3) c. verse a tépelődő költő őszinte hangja. Az őszinteség önmagában nem mindig elegendő; szürke marad ez a vers is. HOGYA GYÖRGY Malum\a (1985/8] kis mestermunka, önmaga tárgyának tiszta, pontos kidolgozása. A szabadság agyban játszódó története. Az írás Mészöly Miklós és Camus prózáival mutat szellemi rokonságot, de kétségtelen, hogy senki más, csak Hogya György írhatta. „Mintha az ellenség érdeke az lenne, hogy az ember kételkedni kezdjen! ... Nyűgös dolog ez a szabadságvállalás!... Az ember sohasem tudja, meddig terjed az egészséges szkepszis...” A Boutin századossal együtt mosolygó olvasó tudja, a szkepszis bármeddig terjedhet... „Most már csak az életemet kell megmentenem ...............Mindenütt megtalálnak.” J UHASZ JŰZSEF (1985/8, 1986/3] Termékeny poétika I, A Művészetekről, Az erőszak eredete, jeltétel nélküli megadás — Juhász jócskán meghaladta régebbi önmagát: „egymásból kell kifordulnunk / mint gyermek az anyaméhből / mint univerzum a kis- kanálból”; mit tehetünk hozzá, hacsak azt nem: mindaz jó, ami előidézi, hogy a mozgás és nyugalom kölcsönös viszonya megmaradjon ... Itt kezdődik, ezen a ponton túl van csak értelme a versszépségversenynek; a hibakalkulus bevághatja a saját fejőt: „s a szavak melyek seggreverőcskét játszanak / veled és soha nem tudod melyik ütötte meg / legnemesebb testrészedet”. Az erőszak eredete c. vers azt példázza, hogy következetesen végigvinni a versen egy szimbólumot, bizonyos esetekben, erősza- koltság árán, sikerülhet; vagy csak viccelődöm? A Feltétel nélküli megadás — ez bizony susztermatt. Juhász parodistaként (1985/10] Soóky- rak és Saraknak is susztermattot ad. KRAUSZ TIVADAR (1984/9; 1985/2, 8, 10; 1986/3] Mit mondjak, a kritikus megteheti, hogy az író valamennyi af- fekcióját, vagyis a dolgok képeit önmaga képzetére vonatkoztassa; aztán a kritikus hol megteszi, hol meg nem, ám ne feledjük, ennek a szerző iránti szeretetnek kell leginkább elfoglalnia a kritikust. Vajh mi a könnyebb? Ez vagy Budavár ostroma? A központi
