Irodalmi Szemle, 1987
1987/3 - Juhász József: In memoriam Kassák Lajos, Lyuk a zsákon
JUHÁSZ JÓZSEF in memoriam Kassák Lajos ... hogy dolgozhassunk, le kell győznünk a vágyaink teljesülésének ellenálló anyagot. Ilyen legyőzendő, átalakítandó anyag nekünk a tér, az idő, a fény, a kő, a szín, a szó és minden, ami előttünk áll a létezésével. (Kassák Lajos: Éljünk a mi időnkben] koponyádban üllő nem a vas idomul rajta izzó teret iit a kalapács mondom: meglovagolni az elejtett perceket mondod: az idő magasról nyerít ránk és a verseket az ujjaidba gyömöszölt képeket az idő és tér valamint a hasas elemek furcsa nászát — ahogy a fény távozik vackaiba — cipelted magaddal az anyagtalan eszme csillapíthatatlan vonzásába vártál a szóra mindegy mit üzen a vers a szóra vártál kik nem hiszik az örök készenlétet: ott a paradicsom vonzása átrobogott rajtad az átalakítandó anyag s kinyójtott karod visszahullott létezésed válasz volt a kihívásra
