Irodalmi Szemle, 1987

1987/2 - PÓDIUM - Kmeczkó Mihály: Számvallató I.

5.3. Hogyan fogadta a közönség a klasszikus művekből készült inszcenációkat? klasszikus szerzők ma­gyar olasz szlo­vák cseh orosz né­met fran­cia nor­vég Ösz­sze­sen 1. bukott produkció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2. rossz emlékű 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3. sikertelen 0 0 0 0 0 0 0 1 1 4. átlagon aluli 2 0 0 0 0 0 0 0 2 5. átlagos 0 0 0 1 1 1 0 0 3 6. átlagon felöli 2 1 0 0 0 0 0 0 3 7. sikeres 0 1 1 0 0 0 0 0 2 8. emlékezetes 0 0 0 0 0 0 1 0 1 9. felejthetetlen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5.3.1. Az előadásszámok tanúsága szerint 3 inszcenáció minősült átlagosnak. Az ennél kevésbé kapós rendezések száma is ugyanennyi. Feltűnő, hogy a produkciók 50 %-át fogadta kegyeibe a közönség. A francia, a szlovák, az olasz és a magyar klasszikusok műveire volt kiváncsi a legtöbb néző. Csokonai énekes bohózata azért került le idő előtt a Thália Színpad repertoárjáról, mert a következő évadra az együttes összetétele jelentős mértékben megváltozott, a Karnyőné viszont szezonvégi bemutató volt. Lénye­gében hasonló sors érte Ibsen Babaotthonát is — csak éppenséggel évad közben. 5.4. Ha összevetjük a két táblázat adatait, kiderül, hogy a Magyar Területi Színház közönségét vitathatatlanul jobban érdeklik a klasszikus művek, mint a kortárs alkotá­sok. Van, akit meglep ez az eredmény, pedig a számok önmagukért beszélnek. 5.5. Ha a két együttes produkcióit hasonlítjuk össze, akkor a következő eredményt kapjuk: 1. A komáromi társulat előadásai iránt viszonylag kiegyensúlyozott érdeklődés mutat­kozott. 2. A Thália Színpad előadásainak látogatottságát elég nagy szélsőségek jellemzik. A kevés előadásszámú inszcenációk között mindenekelőtt kortárs drámai műveket talá­lunk, míg a legtöbbet játszott produkciók a klasszikusok alkotásaiból készültek. 3. A számokban tapasztalható különbség megbízhatóan jellemzi a két tájegység közön­ségének ízlését, illetve ízlésbeli különbségét. 6 MILYEN TÉMÁT KEDVEL A MATESZ KÖZÖNSÉGE? 6.0. Most nem a témaköröket fogjuk rendszerezni, és nincs szándékunkban sem egy­máshoz való viszonyukat kutatni, sem pedig sokrétűségüket elemezni. Célunk csupán a témának az idő kölcsönhatásában való vizsgálata, s ennek minősítése az előadások számának segítségével. Vizsgálódásaink szempontjainak megfelelően három témacso­portot különböztetünk meg: 1. Mai témák. 2. Időszerű témák — amelyek fölött (sajnos) nem járt el az idő, és ma is olyan aktuá­lisak, mint születésük pillanatában. 3. Klasszikus témák — amelyek a példázat erejével hatnak, vagy történetiségüknél fogva művelődésünk részét képezik, Illetve századok óta befolyásolják humanista el­veinket, erkölcsi magatartásunkat, egyéni és társadalmi tudatunkat stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom