Irodalmi Szemle, 1987
1987/10 - FIGYELŐ - Kövesdi János: „Örökös elégedetlenség munkál bennem”
FIGYELŐ nem nőtt talán még föl annyira az Igényesebb komolyzenéhez, inkább az úgynevezett örökzöld, tehát ismertebb olasz operákat, elsősorban Verdi és Puccini műveit fogadja el, képes élvezni. — Milyen szerepeket hoztál még át magaddal Olomoucból? — Az olomouci színházban és Kassán is énekeltem Grenvill doktort Verdi Travia- tájából, Ramphist Verdi Aidájából, Kecált Smetana Az eladott menyasszony című operájából; olyasmi is előfordult, hogy egy-egy operában két basszus-szerepet is énekeltem, például Verdi Rigolettőjában Olomoucban Sparafucile bérgyilkost, Kassán Monterane grófot, a Toscában Olomoucban a sekrestyést, itt pedig Angelottit alakítottam, a Kata és az ördög című Dvorák-operában Kassán mindkét ördög szerepét rám osztották, természetesen e kettős szerepeket nem egy este, hanem más-más alkalommal énekeltem és éneklem. — Donizetti-operákban is szerepelsz. — Két Donizetti-operában énekeltem eddig, a Don Pasquale címszerepét és a Szerelmi bájitalban Dulcamara csodadoktort. Mindkettő remek, jól énekelhető és játszható szerep. — Milyen rendezőkkel dolgoztál? — A pozsonyiak közül az említett Kriškával, akivel Kassán Ján Cikker Mister Scrooge című operájában dolgoztunk még együtt. A kassaiak közül többek között Drahomíra Dargarovával a Don Pasqualéban, a Trubadúrban, az Aidában és Taktakis- vili Mindija című operájában dolgoztam együtt. (Ennek az operának egyébként Olomoucban volt az ősbemutatója, de most már a kassai színház műsorán is szerepel.] Gyakran működöm együtt fiatal rendezőnkkel, Marian Chudovskýval, aki egyébként az operatársulat vezetője is, két éve végzett Pozsonyban az operarendezői szakon, invenciózus és tehetséges fiatalember. Vele többek között Puccini Gianni Shicchi című egyfelvonásos vígoperáját csináltuk, melyben Simoné szerepét éneklem. — Ügy érzed, hogy elérkeztél énekesi pályád csúcsára? — Nézetem szerint egy művész akkor van a csúcson, amikor termékeny időszakát éli, amikor adott lehetőségeit, adottságait, képességeit maximálisan ki tudja használni, amikor a véletlenek szerencsés közrejátszása folytán a művész adottságai találkoznak egy-egy kitűnő szereppel. Ezt nekem is volt már szerencsém átélni. A legjelentősebb, a legjobban sikerült szerepeimben tudásom legjavát igyekeztem és voltam képes nyújtani. Nagy szerencséje egy énekesnek, ha jó, harmonikus korszakában találkozik azzal a bizonyos nagy szereppel. Szóval: amikor minden tekintetben szerencsés a konstelláció. Olomouci korszakomban is voltak nagy nekilendüléseim, időnkénti megtorpanásaim, itt is hasonlóképpen van ez. Előfordulhat, hogy az embernek hetekre, néha egy-két hónapra is elromlik a közérzete, ilyenkor maga sem tudja pontosan, mi baja is van, szóval gyötrődik, vergődik, lelki kínokat él át, vagy netán alattomosan leteríti egy szerencsétlen betegség. Az énekes esetében elég, ha csak megfázik, rögtön oda a hangja ... Kemény munkával, tanulással, gyakorlással egy állandó standard színvonalat általában elér az ember; ami engem illet, igyekszem, hogy soha ne süllyedjek a saját színvonalam alá. Viszont a jó átlagos művészi színvonalam fölé akkor sikerül ugranom, amikor minden a helyén van körülöttem, minden szinte a kezemre játszik, hogy följebb jussak. Csődjeim eddig nem voltak. —- Elégedett vagy a sajtóban megjelent kritikákkal? — Pályafutásom során eddig még nem kaptam rossz kritikát, bár olyan zenei szaklapok is foglalkoztak velem, mint a Hudobný život, a Hudební rozhledy, egy-egy bemutató kapcsán a Film a divadlo és a Pravda. Nagy fájdalmam, hogy a magyar sajtó szinte tudomást sem vesz rólam, és a bemutatókról még csak hírt sem igen szokott közölni. Eddig két rövid interjú jelent csak meg velem a Hétben és az Oj Ifjúságban, s egy hosszabb, Koncsol Lászlónak köszönhetően, az Irodalmi Szemlében. Ez minden. — Szerinted mi a legfontosabb egy énekes számára? — Az, hogy teendőit becsületesen és odaadással végezze, és öröme teljék benne, ugyanakkor a hallgatóságnak is minél nagyobb örömöt szerezzen. Ez kettős dolog. Magam is átélem az örömöt, és másokat is megajándékozok az öröm érzésével. Ezt nagyon fontosnak tartom művészi kötelességeim közül. Egy kedves élményem: idén tavasszal megszólított csehül egy magas, őszülő halán-
