Irodalmi Szemle, 1987
1987/9 - ÉLŐ MÚLT - Csáky Károly: Néprajzkutatásunk úttörője
ÉLŐ MOLT annyi darab marad a föld felszínén. Ha a pénzt jó szándékkal ásták el, akkor szerencsés lesz a megtaláló, ha pediglen rossz szándékkal, akkor egy év múlva halállal fizet érte.” A Magyar írás 1937/9. számában megjelent tanulmány témája a boszorkányhit.19 Mitológiai kutatást is végezve, Manga fontosnak tartotta ezt a kitérőt, hisz — amint írja — „a boszorkányképzet nyomai fellelhetők az összes pogánykori népek mitológiájában”. A boszorkányokat a szerző a pogány vallások női papjaiig eredezteti vissza. A gyógyfüvek szedése, a jóslás és a varázslat a papnők megtisztelő feladata volt. Ám ez csak a szüzeket illette. Ha az ilyen papnő „megtalálta a családi élethez vezető utat, akkor rendes családanyává vált, ellenkező esetben titokban az általuk egykor gyakorolt foglalkozáshoz menekültek: jósoltak, kuruzsoltak, de most nem a vallás keretein és formaságain belül, hanem titokban, alattomosan, aminek az lett a következménye, hogy az istenek szolgálatából ördögszolgálat lett”. A szerző több boszorkányhírt közöl dolgozatában Pereszlényből, Űgyal- láról és Bagotáról. A mitológiakutatás ógyallai tanítóskodásakor is foglalkoztatta Mangát. A bevezetőben már említettem, hogy még diákjait is „megvallatta” ezzel kapcsolatban. A Magyar Írásban jelent meg a Mitológiai dolgozatok című írís,20 amely a diákokkal íratott dolgozatokból állt össze. A néprajzhoz akkor már kitűnően értő pedagógus pozitívan tértékelte a kísérlet eredményét. Ahogyan írta: „A fogalmazásokban megkaptam Űgyalla és környéke mitológiai keresztmetszetét.” Rengeteg adatot közöltek diákjai a papokról, a boszorkányokról, az örödgökről, a víziemberről stb., de találhatunk más érdekes adatot is a dolgozatokban. Ögyallai tanítóskodása idején az Érsekújvár és Vidéke című lapban is megjelent néhány írása. Az egyikben21 a húsvéti szokásokról tájékoztatja olvasóit. A martosiak szokásai közül a kurjázást írja le, megjegyezve róla, hogy az „a szerelem és a termékenység nyílásának ünnepe volt és az ma is, amikor a legények és lányok úgyszólván próbaházasságot kötnek egymással”. Az Ipoly menti szokások közül a kiszejárást mutatja be. Olyan dalszövegeket is közöl, melyeket a kisze elégetésekor énekeltek. Ez számunkra annál inkább is érdekes, mivel mai gyűjtéseink során nem akadtunk ennek nyomára. Az egyik szöveg így hangzik: „Ég a kisze, lánggal ég, Bodor füstje felszáll, Tavaszodik, kék az ég, Meleg a napsugár. Mire füstje eloszlik, A hideg köd szétfoszlik, Egész kitavaszodik.” MENYHE ÜNNEPI SZOKÁSAINAK MEGÖRÖKÍTŐJE A bevezetőben már említettük, hogy Manga Zobor vidéki gyűjtőútjainak eredményeként 1942-ben Budapesten a Néprajzi Füzetek sorozatban kiadták az Ünnepi szokások a Nyitra megyei Menyhén című értékes monográfiát. A mű megjelenése előtt Manga természetesen már több rész- tanulmányt is közölt ebből a témakörből. Menyhe téli ünnepeiről készült írása az Ethnographiában jelent meg 1941-ben.22 Ugyanebben az évben közölte a Néprajzi Értesítő a tavaszi ünnepkör hagyományairól szóló munkáját,23 majd az 1942-es számban a nyári ünnepekről értekezik a szerző.24 Menyhe ünnepi szokásait monográfiájában is három csoportba sorolja Manga: a téli, a tavaszi és a nyári ünnepkör hagyományait vizsgálja tüzetesebben. Az őszi ünnepkörrel nem foglalkozik, mivel ennél nincsenek olyan hagyományok, melyek „drámai jellegű szokások maradványai lehetnek”. A község szokásai közül Manga csak azokat mutatja be, amelyek a naptári év ünnepeihez kapcsolódnak, s „a hiedelmeken kívül dramatikus, költői, zenei, mozdulatformai részük is van”. Könyve bevezetőjében behatóan foglalkozik az ünnepi szokások lényegével, sajátos jegyeivel, a kutatások fontosságával stb. Hangsúlyozza egyebek közt, hogy az egyes népek szokásanyagának megkülönböztető jegyeit csak akkor ismerjük fel, ha „nemcsak a szokás száraz tényeit, hanem az azzal kapcsolatos hiedelmeket, szokásokat, zenét, szöveget, táncot, mozdulatot és egyéb velejáró jelenséget is vizsgálat alá vesszük”.25 A szerző a továbbiakban megállapítja, hogy a kereszténység a szentek ünnepeinek nagy számával megbontotta ünnepi
