Irodalmi Szemle, 1986
1986/8 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Boross Zoltán köszöntése
nnpiö BOROSS ZOLTÁN KÖSZÖNTÉSE Boross Zoltán a sarlós mozgalom kiemelkedő tagja. Neve két szempontból is szorosan összefonódott a Sarló-hagyomány- nyal: 1. 1930-ban ő dolgozta ki a sarlósok egyik eszményi elgondolásának: a keleteurópai konföderációnak koncepcióját. 2. Az 1970-es évek második felében az ő kezdeményezése és szervező- s gyűjtőmunkája alapján vállalta a debreceni Déri Múzeum a Sarló-gyűjtemény kialakítását. Boross 1906. október 25-én Rimaszécsen (Rimavská Seč) született, de gyermekkora nagy részét és ifjúkorát Feleden (Jesen- ské) élte le. Már középiskolás korában bekapcsolódott a kisebbségi diákmozgalmakba, és a Sarló alapító és vezetőségi tagja lett. Jogi tanulmányait a szlovák fővárosban folytatta, s az akkori sarlós akciók szervezésében tevékenyen részt vett. Egyik ilyen akció a Masaryk köztársasági elnöknél elvi és konkrét kisebbségi problémák ügyében kieszközölt audencia volt, melyen a szervezetet Balogh Edgár, Boross Zoltán és Terebessy János képviselték. A már említett kelet-európai konföderációs koncepció hosszan elhúzódó vitát váltott ki. A vitában igazuk volt azoknak, akik ezt a koncepciót a nemzetközi realitások hiánya miatt romantikusnak tartották, de az is tény, hogy a lelkes és tiszta szívű sarlósokat ennek az elképzelésnek a kialakításánál és propagálásánál mélyen átérzett internacionalista eszmeiség vezette. Boross sarlós korában és később: feledi ügyvédbojtárkodása és ügyvédeskedése idején is megbecsülendő publikációs tevékenységet folytatott. Konföderációs tanulmánya Kossuth Lajos dunai konföderációja és az új nemzedék címmel A Nap 1930. március 23-i számában jelent meg. A Mi Lapunkban, a Gömörben és a Rimavölgyében közölt egyéb írásaiban főleg szociális kérdésekkel foglalkozott (Parasztok Nyugaton és Keleten. A Mi Lapunk, 1930, 4. sz.; A gyermekmunka, uo. 1930, 9. sz.; A munkanélküliségről, uo. 1931, 9. sz. stb.) 1945 után Magyarországra került, s ott először Földesen, majd Debrecenben telepedett le, s vállalati előadóként, majd jogtanácsosként működött. 1975-ben már nyugdíjas volt, mikor a Déri Múzeum megbízta őt a sarlós anyagok, dokumentumok gyűjtésével, s 1978-ban bevonta a jubileumi Sarló-kiállítás szervezőmunkájába. Az e kiállításon bemutatott anyagból alapozódott meg a Déri Múzeum Sarlógyűjteménye, melynek magától értetődően ő lett a gondozója és továbbgyarapítója. Az is teljesen természetes, hogy a sarlós veteránok értékes közös munkájánál, az Ez volt a Sarló című kötet megszületésénél hatékonyan közreműködött. A sarlós társak által Ducinak becézett Boross Zoltán most, a nyolcvanadik születési évfordulója idején is fáradhatatlanul tevékenykedik a Sarló-gyűjteményben, melynek anyagát már 85 dosszié foglalja magában. Fiatalos aktivitása, sarlós lelke- sültsége bámulatot és tiszteletet ébreszt iránta. Ebben a tiszteletben mi, itteni barátai is osztozunk, és szeretettel kívánunk neki további jó erőt és egészséget. Turczel Lajos
