Irodalmi Szemle, 1986
1986/2 - ÉLŐ MÜLT - Csáky Károly: Nógrádi tájak és hősök Krúdy Gyula műveiben
közt nem szerepel; Vadkerten csak utóvédharcokra került sor, igy tömegsírt sem kellett ásni. Nem volt jelen a betyár halálakor Rozgonyi Zsuzsi és Paczolay Ferkó sem. A betyár halála különben se „olyan regényes”, amint azt Krúdy megírta. Kálmán 1861. nov. Zö-ón halt meg. „Haláláról először december 1-jén jelent meg az újságokban kétsoros hír, majd pár nap múlva a részletes beszámolót is olvashatták. E szerint Krúdy augusztus 17-én a jászteleki pusztán erőszakoskodott egy lánnyal, és az ott levők üldözőbe vették. Az egyik megyei csendbiztots, Diószeghy Tádé véletlenül éppen arra járt, csatlakozott az üldözéshez, és el is fogta Kálmánt Szokolyán. Amikor kísérte be a megyei börtönbe, Krúdy szökni próbált, de a csendbiztos pisztolylövéssel megsebesítette. Csak így tudta őt bevinni Gyarmatra. A börtönben meggyógyult. Egy másik bűnténye miatt — állítólag három »igen fiatal leánykán« követett el erőszakot — Vácra vitték az ügy tisztázására, noyemebr 26-án. A kísérő parancsnok neve Paczolay Nárcisz volt. A vádak igaznak bizonyultak, s Krúdy lovas pandúrok kíséretében gyalog jött vissza Gyarmatra. November 28-án délután három óra tájban Krúdy a Jásztelekről Vadkertre vezető országúton ismét szökni próbált, az országúton fölhalmozott kőrakásból kísérőit kővel támadta meg, hogy ily módon az erdőbe menekülhessen, hol a lovas kísérők nem is üldözhették volna, de Namen Gusztáv pandúrtizedes pisztolyával agyonlőtte.”43 így végződött hát Krúdy Kálmán pályafutása. „Halálával lezárult a nógrádi Krúdyak életének egy szakasza, hogy aztán a »pajkos« Krúdy a Nyírségben megszülető Krúdy Gyula jóvoltából tisztult, emberibb és híresebb, új életre támadjon.”44 Úgy gondoljuk, az író jól tette, hogy hőst formált a betyárból. Prózáját tarkította és tematikáját bővítette ezáltal. De sok-sok haszonnal járt Praznovszky Mihály kutatása is; a történész fontos adatokat tárt fel. Az itt bemutatott munkák által irodalmunk és helytörténeti kutatásunk gazdagodott. JEGYZETEK 1. Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona. 2. Krúdy Gyula: Gordonkázás. Bratislava, 1978. 57. oldal. 3. Borovszky Samu, szerk: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. Budapest, é. n. 4.1. m. 59. I. 5. Krúdy Gyula: Urak, betyárok, cigányok. In: Vallomás. Budapest, 1963. 335. I. 6. Urbán Aladár: Krúdy Gyula nyomában Nógrádban. Hét, 1983123. 14. I. 7. Krúdy Gyula: A Krúdy Kálmán bácsi viselt dolgai: In: Mikszáth Kálmán: Összes művei. Kritikai kiadás. 11. k. Budapest, 1959. 247—251. I. 8. Krúdy Gyula: Az álmok hőse. In: Pókhálós palackok. Budapest, 1977. 114. I. 9.1. m. 125. I. 10.1. m. 148. I. 11. Krúdy Gyula: Az álmok hőse. 116. I. 12. Krúdy Gyula: Urak, betyárok, cigányok. 13. Ferenczy Teréz Minden versei. Szerkesztette s az előszót írta dr. Praznovszky Mihály.. Salgótarján, 1983 14. Krúdy Gyula: A Madách-legenda. In: A százgalléros. Bratislava, 1971. 212. I. 15. 1. 772. 216. I. 16. Katona Béla: Krúdy Gyula és a Nyírség. In: Krúdy Gyula emlékkiállítás. A nyíregyházi Jósa András Múzeum állandó irodalmi kiállításának vezetője. Nyíregyháza, 1978. 5—6 l. 5—6. I. 17. Praznovszky Mihály: A Krúdyak Nógrádban. Palócjöld, 1978/6. 19. I. 18. Krúdy Gyula: Az álmok hőse. 113. I. 19. I. 772. 115. I. 20. I. 772. 116. I. 21. 1. 772. 116. I. 22.1. 772. 135. I. 23. Krúdy Gyula: Urak, betyárok, cigányok. 386. I. 24. Krúdy Gyula: Az álmok hőse. 151. I.
