Irodalmi Szemle, 1986
1986/8 - Gál Sándor: Ötvenkettő virágzása (vers)
GÁL SÁNDOR ötvenkettő virágzása nem az idő az idő emléke zuhog porban a halál tollpihéi keréknyom boszorkány-tekergése ökörszarv-döfte tavalyi boglya élet és halál az utcára téve a tavasz szélén sírok hullámai között smaragd fű gyémánt rügyekkel a hajnali gesztenyék a házból kiparancsolt a gyűlölet anyám jussa por a szélben ötvenkettő virágzása az átszűrt világot a magasság halál-inga kócos barackfán hintakötél nagyapám fejét lékelő ösztöke vérfoltjai megfeketedtek a kocsiszín alatt a tehenet is letaglózták kimérettetett és fölzabáltatott a reménység hajnal-idő gyermekmagasság magánya kölcsönvett kegyelem
/
