Irodalmi Szemle, 1986
1986/7 - FIGYELŐ - Garaj Lajos: Titkok — karnyújtásnyira
emberi információkkal táplálkoznak, úgy szívják ki azokat az emberekből, mint a vámpírok a vért. A fantomok tehát az emberiségre nézve veszélyesek, ám ugyanakkor nem lehetnek meg nélküle. Az emberiség elpusztítása egyben az ő pusztulásukat is jelentené. A regényben Zsikra István, a fiatal pszichológus és tehetséges író lesz a médiumukká. Zsikra István modern, enyhén pro- tezsált és elkényeztetett fiatalember. A gondtalan életet s a pszichológus jó társadalmi helyzetét saját képességeivel érte el, de befolyásos támogatói, apja, Zsikra Péter és nagyapja, az egyetem elismert sebészprofesszora, Zsikra István segítségével is. A regény elején apa és fia elhatározzák, hogy néhány zavartalan napot töltenek mátrafüredi családi nyaralójukban. Ám az idillt megzavarja az öreg Zsikra gondozónője, aki István szerint „apja és nagyapja szeretője”, s csak azzal törődik, hogy megkaparintsa Zsikráék vagyonát. István egyedül marad a nyaralóban, de nem sokáig. Megjelenik Erika-drakula, aki magyar emigránsnak adja ki magát. Kettejük között szerelem szövődik. A kellemetlen ,szerelmi háromszöget” Drakula egy megjátszott öngyilkosság nagyvonalú komédiájával oldja meg. Ettől kezdve az események felgyorsulnak. A szupercivilizált lények beavatkozása következtében Erika hirtelen megöregszik, de István kitart a nyolcvanéves öregasszony mellett is. A szuperlények további beavatkozása nyomán mindketten érett korba kerülnek. Az életnek ebben a szakaszában kipróbálják a Kámaszutra valamennyi szeretkezési módját. Erika-drakula közben elolvassa Zsikra István fantasztikus kisregényeit, melyek intellektuális parabolák az élet értelméről, Idegen civilizációk jelenlétéről a földön stb. Éppen ezek a metaforikus történetekkel, az atomveszély elleni tiltakozásokkal, a hamis csodák leleplezésével telített, elvont parabolákkal megalkotott kisregények, valamint István elkápráztató elméletei az agy jobb és bal felének működésén alapuló emberi boldogságról és szabadságról késztetik Erika-drakulát arra a döntésre, hogy sürgősen kiürítse István agyát. A Drakulák felismerik annak a veszélyét, hogy intelligenciájával és fejlett intellektuális alkotó készségével István leleplezi és elárulja a titkot, amelytől karnyújtásnyira van. István a Drakulák szemében a relatív, de alkalmazkodó entellektüel szupermodellje, aki számukra túlságosan értékes és fontos. István az információk elvesztése után megöregszik, nagyapja kreatúrájává válik, s Erika-drakula visszanyeri eredeti alakját. A regény utolsó képében Drakula (Helle- Tamás) féltékenységi jelenetet rendez, melynek során Zsikra Péter háromszoros gyilkosságot követ el. Hernádi regényének szerkezetében a szürreális látomások szervesen fonódnak össze a szikár racionális-logikus leírásokkal, feszült légkörű esztétikai-poétikai egységet alkotva. A Drakula című regénynek bonyolult, gazdagon szerteágazó információs és esztétikai szerkezete van, és mint minden hasonlóan modern intellektuális-pszichológiai parabolának, intellektuális horizontja is szélesre tárul. Regényében Hernádi mindenekelőtt a szabadság nehezen kiküzdött törékeny formáira figyelmeztet, s » megtartásukért és megőrzésükért végzett harc még nehezebb és bonyolultabb formáira. A regény egyben megidézi az apokaliptikus látomások fenyegető tüneteit, melyeket az ember, sőt az egész emberiség önmaga ellen fordíthat, ha géniuszának teremtményei a humanitás etikai normáinak törvényei által ellenőrizhetetlenekké válnak. Az életet valahonnan az ismeretlen háttérből sötét erők irányítják. A történelem főszereplői, „vámpírjai” változnak, modernizálódnak, már nem a vért szívják ki belőlünk, hanem az információkat, a szerepeiket is folyton cserélgetik, de a szerepekben valami változatlan, állandó marad, ami növeli a modern ember szorongásait, de minden emberi személyiség, amely tiszteli önnön szellemi szabadságát, az élet értékeit, e ható erőkkel szembeállítja a maga fegyvertelenségét, ha más módon nem, legalább úgy, hogy leleplezi hitványságukat, dehumanizáló praktikáikat. Szorosan összefügg ezzel az a másik probléma is, amely különböző helyzetekben váltakozik Hernádi regényeiben, így a Drakuläban is. Az emberi kapcsolatok ábrázolásában fontos szerepet játszik az erotika. Hernádi a szerelmi jelenetekben, a szenvedélyes szerelmeskedésekben, melyeket gyakran obszcén kifejezések kísérnek, a megismerésnek és az önmegismerésnek, a szürreális univerzummal való transzcendens érintkezés élményének egyedülálló formáját látja. Hernádi a szerelmi kapcsolatok többi, külső megnyilvánulásait, a hűt
