Irodalmi Szemle, 1986

1986/7 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Az Út szerepe a Vörös Barátság fellendítésében

sábjain még beszámolunk, egyben a jelentkező egyesületeknek részletes tervet Is kül­dünk.” A versenypályázat meghirdetése után Az Otnak 1936 májusáig még 22 száma jelent meg, de azokban már a pályázattal kapcsolatos több cikket (vagy legalább a Szerkesz­tőségi üzenetekben valamilyen utalást) nem találunk, s így a verseny eredményeit sem ismerjük. A hallgatás fő oka valószínűleg az volt, hogy nem sokkal a pályázat kitűzése után Németországban uralomra jutott a hitleri fasizmus, s ettől fogva a lap érdeklődése- főleg a súlyos nemzetközi helyzetre irányult. Ennek a feltételezésnek némileg ellent­mond az, hogy egyrészt a Vörös sportolók előre! c. nagy mozgósító cikk 1934 őszén jelent meg, másrészt a proletár testedző mozgalom folyamatos aktivitása az új helyzet­ben különösen aktuális volt s a tényleges aktivitást bizonyítják is a sorra rendezett vörös sportnapok, a magyar vidékeken akkor létesült új egyesületek, valamint az 1936- ban szervezett antifasiszta Népi Játékok. Az Ot által hirdetett versenypályázat elsikka- dásának okait keresve arra is gondolnunk kell, hogy a verseny értékelésének kitűzött idejében: 1934 februárjában—márciusában a Sarló széthullása már befejeződött, és akkor már Az Ot szerkesztőségében csak egy sarlós, a munkával agyonterhelt Balogh Edgár dolgozott, aki pár hónappal később keserűen utalt néhány társa „ideológiai szét- lapulására.”*0 A Vörös sportolók előre! c. hatalmas cikkben — melyet a Botka-bibliográfia kimuta­tása szerint Balogh Edgár írt — szó esett az egységfrontmozgalomról is, illetve annak kapcsán egy rosszul sikerült pozsonyi egységfrontos sportünnepélyről. Ezt 1934 nyarán egy helybéli német szociáldemokrata sportegyesület, az ATUS (Arbeiter Turnén- und Sportverein)11 kezdeményezte, és meghívta rá a szociáldemokrata RTJ-t12 és ARUK-ot (Arbeiter Rád- und Kraftfahreverein)13, valamint a kommunista Vörös Barátságot. Az utóbbi erre az alkalomra cseklészi, komáromi, nagyszombati és nyitrai proletársporto­lókkal egészítette ki a sorait. Az ünnepélyt, melynek színhelyéül az RTJ ligetfalusi sportpályája volt kijelölve, a szociáldemokrata és kommunista sportolók közös felvo­nulása vezette be, ennek megkezdésekor azonban a zászlóhasználat kérdésében heves vita robbr.nt ki. A felvonulás kialakításában közreműködő szociáldemokrata pártfunkcio­náriusok azt akarták, hogy a menetben csak a háromnyilas szociáldemokrata pártjel­vénnyel díszített zászlók legyenek. Mikor a kommunista sportolók ezt nem fogadták el, és a kijelölt utcákon a sarlós és kalapácsos zászlók alatt vonultak föl, a szociáldemok­rata rendezők becsukták előttük az RTJ-sportpálya kapuját. Ez az eljárás azonban „visszafelé sült el — olvassuk a cikkben. — Az ARUK munkáskerékpáros csapat, s a munkásközönség önként elhagyta a pályát, s a vörös sportolókkal egyesülve zárt sorokban, néma tüntetéssel vonult vissza a városba.”14 Az Ö'/ban a Vörös Barátsággal és a proletár testedző mozgalommal foglalkozó utolsó cikk Miért oszlatták fel a Vörös Barátságot? címmel az 1935. évi 3. számban jelent meg, és a Botka-bibliográfia szerint ennek a névtelenül közölt írásnak Balogh Edgár a szer­zője. Ugyanannak a számnak a vezércikkét is ő írta és azt a nevével is jelezte.15 Balogh akkor már a hatóságok által elrendelt kényszerű kivándorlás előtt állt, de Az Útban vállalt posztján a végsőkig helytállt. JEGYZETEK: 1 Csanda Sándor: Az Ot küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért. In: Valóság és illúzió, Bratislava 1962, 247—313. o. 2 Az 53, névvel jelzett közleményből Balázs András kettőnek, Balogh Edgár 12-nek, Dobossy László 2-nek, Ferencz László 1-nek, Horváth Ferenc 4-nek, Jócsik Lajos. 7-nek, Morvay Gyula 5-nek (versek), Peéry Rezső 4-nek, Terebessy János 9-nek, Zsolt Imre 2-nek, Zsolt László 5-nek a szerzője. Meg kell jegyezni, hogy néhány közle­mény több folytatásból állt, és azonkívül voltak kollektív közlemények is. Az utób­biak közül a legjelentősebb a Rotorral (Roth Imrével] vitázó nagy írás volt (Kelet­európai konföderáció?, 1932, 7. sz.), melyet öten készítettek és írtak alá: Ferencz László, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos, Terebessy János és Zsolt László. Végül sarlós közleménynek tekinthetők Richter Sándornak a Major-perről készített karikatúrái is (1931, 5. sz. és 1932, 2. sz.) 3 Botka Ferenc: A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó bibliográfiája 1919—1938 (Bp. 1966) — Ez a bibliográfia néhány sarlós álnevet is feloldott: Nyá

Next

/
Oldalképek
Tartalom