Irodalmi Szemle, 1986
1986/6 - Kövesdi János: A költő „aranyrögei” (Beszélgetés Ozsvald Árpád dal)
# Milyen anyagból verték a régi magyar pénzeket? — Az Árpád-kori pénzeket, és a későbbieket, a középkoriakat is (ezeket az Ulászló vagy II. Lajos korabeli, a mohácsi csata évében vert pénzeket, amiket itt láthatsz) színezüstből verték, ezek finom vékony ezüstlapocskák. A korabeli német és más európai pénzek mintájára verték őket. Különben nem túl drágák, mostanában elég van belőlük, húsz-harminc koronáért kapható egy-egy. # Igen szép, finom tapintású kis pénzek ezek, olyanok, mint amilyeneket az ókori görögök szántak az alvilági révésznek... — Igen, ha az oboloszra célzol, vannak közöttük obolosz-szerű pénzek is, meg baktreá- tok, ezek olyan pénzek, amelyeknek csak az egyik oldalán van veret. A másik oldalán csak dudor látható. Megjegyzem, hogy az ókorban vert görög pénzeket a középkorban is használták. Igen csábítóak ezek a szép ezüstpénzek, de nem állhatok rá ezeknek a gyűjtésére Is, mert egyszerűen nincs rá időm. Gyűjteni csak akkor érdemes, ha az illető azt rendszerezni és földolgozni is képes. Anélkül nem gyűjtemény, hanem csak egy kupacra hányt pénzhalmaz keletkezik, aminek tulajdonképpen értéke sincs. Ha meghal az illető, nincs, aki helyre tegye utána. A szépen, gondosan rendszerezett gyűjtemény viszont egyfajta szórakozást és felüdülést jelent a gyűjtő számára, csak a rendszerezett gyűjtemény képes hatékonyan pallérozni szellemünket. H A gyűjteményedben különféle csontokat, cápafogat, megkövesedett csigákat is láttam. A régészet is érdekel? — A könyv- és pénzgyűjtés mellett harmadik szenvedélyem a régészet. A régészeti leletek is érdekelnek, ugyanis én régész szerettem volna lenni. Csakugyan vannak a gyűjteményemben ősemberi szakócák, csontok, fogak, csigák, kagylók, trilobiták (háromkaréjú ősrákok), gyíkhoz hasonló őshüllő csontváza palában, és valóban akad cápafog is. Éppen ennél a gyűjteménynél mutatkozott meg, mennyire elragadja néha az embert a szenvedély, ha elkezd valamit gyűjteni. Én a csigával jártam így, Jugoszláviában megtetszett egy csiga, megvettem, és azóta bizony már van vagy ötven darab, mert amikor Olaszországban jártam, ott sem tudtam megállni, hogy ne szerezzek néhány tengeri csigát. így tehát ez a gyűjteményem is szaporodik ... A múltkor valaki egy pompás régi órát kínált eladásra... Isten ments, mondtam, már csak ez hiányzik! # Es képeket nem gyűjtesz? — Képek... Rajongok a képzőművészetért, elég gyakran járok kiállításokra, galériákba, szeretem a festményeket, grafikákat. Képeket is gyűjthettem volna, gondoltam is rá, mert volt elég sok képzőművész ismerősöm, barátom. Jól ismertem például személyesen is már az ötvenes évektől Koreszka Gyulát, aki Szakolcán élt, Juhász Gyula tanítványa volt az ottani gimnáziumban, jó pár éve meghalt; a komáromi Harmos Károlyt, Gwerk Ödönt, Weiner-Král Imrét, Szabó Gyulát, Staudt Mihályt, Bácskái Bélát és másokat, úgyhogy lett volna módom képeket vásárolni, csakhogy a képekhez jóval nagyobb tárolási tér szükséges, mint a könyvekhez vagy a pénzhez. Meg aztán a képeket gondozni, ápolni, karbantartani is kell, nem elég csak a sarokba állítani... Szóval erre nem volt lehetőségem, de azért máig sem lettem hűtlen a szép festményekhez, rajzokhoz, szobrokhoz. Gyakran elgyönyörködöm bennük egy-egy kiállítócsarnokban. Ugyanígy nem gyűjtöm a népi élet tárgyi emlékeit sem, a parasztkerámiát és egyéb dolgokat, mert azokat én jól ismerem, végigkísérték az egész gyermek- és ifjúkoromat, tehát azok élményként szinte belém ivódtak, és nem érzem szükségét annak, hogy kiállítsam őket üveges vitrin mögé... Azokat elég csak felidéznem, gondolnom rájuk, máris itt vannak körülöttem, szinte tapinthatóan, sohasem szűnnek meg számomra élményként létezni. # Törekedhet-e teljességre egy gyűjtő? — A gyűjtő teljességre sem a könyv-, sem a pénzgyűjtésben nem törekedhet, még a londoni British Muzeumnak sem teljes a rómaipénz-gyűjteménye ... A könyvnél pedig szinte gondolni sem lehet teljességre, mert olyan határtalanok a lehetőségek, azonkívül magánszemélynek egyszerűen nincs rá tere. Nekem hozzávetőlegesen háromezerötszáz kötetes lehet a könyvtáram, ebből kb. ezer a régi patinás könyvek száma. Már most is nagy gond az elhelyezésük. @ A könyvgyűjtésben is vannak cserepartnereid? — Nem nagyon. Könyvet csak ritkán.szoktam cserélni.
