Irodalmi Szemle, 1986
1986/4 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: Koháry István börtönverseinek keletkezése
53 uo. 118. f. 54 uo. 115. és 118. f. 55 uo. 150—151. /. 56 uo. 129. /. 57 uo. 130. j. 58 uo. 170. f. — Ami a sokszorosító gépet illeti, a levéltári anyagban van egy elismervény a szövetkezet általi átvételéről. 59 uo. 158. f. A szövegben előforduló helységek mai nevei a következők: Somorj'a — Samorín, Duna- szerdahely — Dunajská Streda, Nagymegyer — Čalovo, Cseklész — Bernolákovo, Szene — Senec, Magyarbél — Veľký Biel, Nagyfödémes — Veiké Ül'any, Diószeg — Sládkovičovo, Alsószeli — Dolné Saliby, Felsőszeli — Horné Saliby, Pered — Tešedí- kovo, Zsigárd — Žihárec, Vágsellye — Sala, Tardoskedd — Tvrdošovce, Szimő — Zemné, Gúta — Kolárovo, Érsekújvár — Nové Zámky, Komárom — Komárno, Léva — Levice, Zseliz — Želiezovce, Párkány — Štúrovo, Feled — Jesenské, Losonc — Lučenec, Rimaszombat — Rimavská Sobota, Rozsnyó — Rožňava, Kassa — Košice, Királyhelmec — Kráľovský Chlmec, Kosút — Košúty; Főrév (Prievoz), Ligetfalu (Petržalka] és Püspöki (Podunajské Biskupice) ma Bratislava városrészei. KOHÁRY ISTVÁN BÖRTÖNVERSEINEK KELETKEZÉSE Csanda Sándor Amint már A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar—szlovák kapcsolatai (Bp. 1961) című könyvünkben rámutattunk, a haladás és hazafiság kérdése a kuruc harcok idején nem volt egyértelmű. A kurucok első vezére, Thököly Imre a törökkel szövetkezett, pedig a kereszténység és Magyarország szempontjából ekkor már ők jelentették a veszedelmesebb, az európai kultúrát megsemmisíteni akaró ellenséget. Már Balassi is így értelmezte Magyarország jelentőségét: „Ö én édes hazám, te jó Magyarország, ki kereszténységnek viseled paizsát.” Igaz, később az ellenreformáció a protestánsokat a Habsburgok ellen fordította, de a törökkel kötött szövetség számukra sem volt szerencsés, mert Bécs alatt eldőlt, hogy a mohamedánok a vesztes hódítók. A lengyel Sobieski és Lotharingiai Károly megindították Magyarország fokozatos felszabadítását, s ez természetesen az osztrák birodalomnak is elsőrendű érdeke volt. A magyarországi katolikus patriotizmusnak számos magyar és szlovák vers is emléket állít. Ez a szellem a 17. század magyarországi irodalmában Pázmány Péter fellépése óta hagyományoződik, s az ő műve pozitív elemeit fejleszti tovább — a nép nyelvén. „Különösen aktuális volt ez a hazafias koncepció a 17. század végén, a Habsburgok nagyarányú törökellenes hadjárata idején”, mert a török nemcsak az európai haladásra, hanem Magyarországra nézve is sokkel veszedelmesebb, pusztítóbb és könyörtelenebb ellenség volt, mint a keresztény zsoldosok... Nyilvánvalóan a felekezeti elfogultság kényszerítette a protestánsokat a nagyobb ellenség, a törökkel kötendő szövetségre.” (i.m. 57.)
