Irodalmi Szemle, 1986

1986/4 - ÉLŐ MÚLT - Turrzel Lajos: Ifjúmunkások és sarlósok Vörös Barátságának története

rosítő gép — „állítólag az irodai gépeket javító szövetkezet tulajdona”, 1 db Forradalmi dalok c. könyv, 1 db A marxizmus tudományos alapelvei c. könyv —, állítólag a szerző tulajdona”, 1 csomag sokszorosító papír.58

A Védcölöp utcai helyiségben tartott házkutatásról abban a zárójelentésben olvashatunk, melyet a rendőrigazgatóság 1935. ápr. 16-án küldött az Országos Hivatalnak, jelentve azt is, hogy a Vörös Barátságot az egyesületek jegyzékéből törölték. A házkutatásokkal kapcsolatban ezt írták: „Március 23-án Szabó Istvánnak és a többi funkcionáriusnak a lakásán házkutatás volt végrehajtva, amely azonban eredménytelen maradt. A Védcölöp utca 49. sz. alatti helyiségében ugyanazon a napon volt házkutatás az egyesület vagyonának elkobzása céljából. Sem készpénz, sem betétkönyv nem lett elkobozva. Az elkobzott írásos anyagoknak és a pénztárkönyvnek alapos átvizsgálása után meg kellett állapítani, hogy az egyesületnek valóban nem volt semmilyen készpénze, amit az is bizonyít, hogy a házbért sem tudták rendesen fizetni. Az elkobzott írásbeliségek között különböző röpiratok s meghívók voltak, ezek azonban a Lenin- költemény kivételével tartalmilag nem tekinthetők károsnak... Az említett írásos anyagokon kívül még az egyesület két faszekrénye lett elkobozva... Ezek a tárgyak az itteni hivatalba vannak elhelyezve. — Az egyesület a feloszlató határozat ellen a törvényes időn belül nem fellebbezett.”59

A Vörös Barátság feloszlatása nem volt egyedülálló jelenség. Abban az időben a proletár testedző egyesületek ellen a hatóságok országszerte nagy rohamot intéztek, és sok egyesületet feloszlattak. 1935 második felétől viszont — valószínűleg a Csehszlovákia és a Szovjetunió között létrejött szerződés és a népfrontmozgalom erősödésének hatására is — enyhült a hatóságok terrorja, és — mint tudjuk — a magyar vidékeken is számos új proletár testedző egyesület létrejött, vagy megszűnt régi egyesületek felújultak. A Vörös Barátság újjáéledésére nem került sor, de kommunista tagjainak zöme a CSKP-val kapcsolatban maradt és közülük többen részt vettek az 1936 októberében alakult népfrontos szervezetnek, a Magyar Fiatalok Szövetségének munkájában.

JEGYZETEK

1 Balázs Béla és akiknek nem kell — májusi tanulság. Az Üt 1931. 3. sz.

2 Miért oszlatták föl a Vörös Barátságot? Az Út 1935. 3. sz.

3 Budský, F.: Histórie détského proletárskeho hnutí. Praha 1961. — Mucha, V.: Dejiny délnické telovýchovy v Československu I—11. Praha 1955 és 1957. — Mucha, V,: Päl století FDTJ fFRTf j — FPT v boji za jednotu a vítézství socializmu v naši vlasti. Praha 1971. — Perútka, J.: Revolučné robotnické telovýchovné hnutie na Slovensku. Bratislava. 1981.

4 Csanda Sándor: Az Üt küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért. In: Valóság és illúzió. Br. 1982. 247—313.

5 Az Üt (1931—1936) — Válogatás a folyóirat számaiból. Válogatta Fónod Zoltán. Br. 1981.

6 Az én Két kor mezsgyéjén c. monográfiámban is többször szó esik a Vörös Barátságról (Lásd a névmutató alapján).

7 Lásd Az Üt 1931. 5. sz. és 1932. 2. sz.

8 Csehül a munkás szó délnik-et jelent, s így a cseh elnevezés Federácia délnických telovýchovných jednôt (FDTJ) volt.

9 A névváltoztatás azért is indokolt volt, mert egyrészt a cseh és szlovák elnevezés között egy szó erejéig különbség volt (robotnícky — délnicky), másrészt a szociáldemokrata testedző egyesületek neve (Robotnická telvýchovná jednota, RTJ) a szlovák elnevezéshez hasonló, s vele összetéveszthető volt.

10 SÜA, Fond Policajné riaditeľstvo (a továbbiakban: PR), 107. doboz. 19/4. köteg, 2al—2a8 f. — A Névjegyzék utólagos betéteiét a pótlólagos lapszámozás mutatja.

11 SÜA, Fond PR. 107. doboz, 19/4. köteg, utolsó irat. — A rendőrigazgatóság anyagai csekély kivételtől eltekintve szlovák vagy cseh nyelvűek. Én a belőlük idézett szövegeket mindig magyar fordításban közlöm.

12 Ebbe a számba beletartoznak a korábbi alapítású FRTJ-k is, amelyek 1926-ban automatikusan JPT k lettek.